Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 25 (328. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VINCZE LÁSZLÓ, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SPALLER ENDRE jegyző: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
3674 Sze rencsére a döntő többségük nem ilyen logika mentén gondolkodik, hiszen ezek elég zárt közösségek, és nyilván sok mindent ki tudnak kényszeríteni a vezetőkkel szemben, de a gazdasági logika ezt kívánná. Akkor is azt kívánta volna, amikor 56 forintot fizette k az egyébként 80 forintba kerülő tejért, azt kívánná, amikor 350 forintot fizetnek az egyébként 400 forintos önköltségű sertésért, csak mindenki abban bízott…, meg van a szakmának egy logikája, aki ezt szereti, az pontosan tudja, hogy nem az az igazi mező gazdaság, ha valaki csak növénytermesztéssel foglalkozik, és mondjuk, 100 hektárt nagyjából 100 nap alatt rendez harmadmagával vagy másodmagával, mindenféle megerőltető fizikai teljesítmény nélkül, és elég jó haszonnal kecsegtet, szeretném jelezni, főleg h a még jó minőségű földekről is van szó. Itt egyébként az lesz ennek a következménye, hogy az a 20 százalék, ami most elmegy ezektől a cégektől - nem most, majd néhány, 5810 év alatt, ahogy járnak le a bérleti szerződések , azokból 50010001200 hektáros , néhány embert alkalmazó, ha egyáltalán alkalmazó családi gazdaságok lesznek, állattenyésztés nélkül. Ez a tapasztalat, és szerintem igazából nem fogja tudni senki ennek az ellenkezőjét bebizonyítani, csak megérni nem szeretnénk, mert ez óriási problémát okoz. Ezért reklamáltam én ebben a törvényben is, és még mindig nem késő, államtitkár úr, ezt végiggondolni. Nem lehet olyan helyzetet teremteni, hogy aki állatot tart, sokkal rosszabb helyzetbe kerül még attól is, hogy elveszik a földjének egy részét, de még miután kimondta a kormány, hogy rendben van, akinek sok állata van, lehet 1800 hektárja, de miért csak annak lehet, akinek most van, miért nem próbáljuk arra ösztönözni azokat, akik azért hagyták abba az állattartást, mert nem érte meg, de ott van neki k a kapacitásuk, ott az ismeretük, az infrastruktúrájuk, meg minden, hogy miért ne indíthatnának állattenyésztést csak azért, hogy mondjuk, 1800 hektárt megtartsanak a mostani területükből. Ugyanis ebben a törvényben az van, hogy ha nem tudja igazolni, hog y legalább három év átlagában már nagyon komoly állatlétszáma van, akkor nem pályázhat nagyobb földterületekre. Én ezt óriási hibának tartom, mert ezen az ágon lehetne bővíteni az állattartást. Tehát amilyen nagyvonalú volt a kormány a vetőmagtermesztőkkel - én azt is elfogadom, mert ott is van nyilván, főleg idénymunkában foglalkoztatás, de elsősorban a kukoricánál, a saját célra előállított vetőmagnál nem nagyon van foglalkoztatási kényszer, meg idegeneléssel sem foglalkozik már senki, mert annyira jók az alap vetőmagok ; ott nagyon nagyvonalú volt a kormány, hiszen 120 hektár vetőmagelőállítás mellett mintegy 1800 hektárt birtokolhat. Az állattenyésztőknél meg akkor léphet följebb, ha már 600 nagyállategysége van az 1200 hektáron. Szerintem ez nem korre kt, ugyanis 1200 hektárja mindenkinek lehet, aki Magyarországon jelenleg földet használ, vagy bérleményben, vagy tulajdonban. Nyilván a tulajdon korlátozva van - nagyon helyesen. Én ezt nem értem, hogy ez miért kellett, miért nem lehetett azt mondani, hogy miután 1200 hektár van mindenkinek, innentől kezdve minden 2 hektáronként 1 nagyállategységgel emelheti a területeit. Nyilván azzal nem értek egyet, hogy 1800 hektárig, mert ezzel nagyon sok cég majd dönthet úgy, hogy disznója lesz vagy tehene, de ez más kérdés, az élet majd megoldja, meg majd a módosítása ennek a törvénynek nyilván akkor, amikor erre szükség lesz, hiszen az való igaz, hogy néhány évig ez a legtöbb cégnél nem okoz problémát, de legalább akkor nem lenne megint olyan üzenete, hogy ezekre a t ársaságokra nincs szükség, és valami oknál fogva nem szeretjük őket, és a halálukat kívánjuk. Egyébként az állami földbérleteknél ezt látjuk, ott is meg kellene gondolni, hogy olyan volumenű cégeknél, mint egy Mezőhegyes, szabade egy kétszáz éve egyben mű ködő birtokot, ahol 4500, majdnem 5000 hektárnyi öntözés van, és legalább 8000ért felel a saját rendszerén keresztül, most csak azért szétverni és szétosztani, mert valakinek így tartja jó kedve; illetve van a térségben egy olyan fideszes nagyember, aki e lhatározta, hogy megöli ezeket a cégeket, nem tudjuk, hogy miért. A saját városában is, meg úgy nézem, a környéken is. Ezen is el kéne gondolkodni. Azt meg persze nem értem, hogy miért mondja azt, hogy 270 ember dolgozik egy cégnél, amikor ott 450 van, és idénymunkással együtt legalább 600. Kíváncsi leszek
