Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 25 (328. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3586 ugyanennyien vették a mai na pig igénybe az árfolyamgát, illetve az eszközkezelő által kínált megoldási lehetőségeket. Azt látjuk, hogy a múlt heti versenyhivatali döntés egyértelművé tette azt, amit gyanúként mi is sokszor megfogalmaztunk, hogy a bankok jogellenesen működtek együtt, kartelleztek annak érdekében, hogy végtörlesztésben való részvételét minél több embernek akadályozzák meg. Ezért kell majdnem 10 milliárd forintos bírságot fizetniük a bankoknak. Ez is alátámasztja a jelenlegi kormánypártoknak azt a helyes, korábban már me gfogalmazott helyes véleményét, mely szerint jogi védelemre van szüksége a magyar embereknek a devizahitelszerződéseket nyakló nélkül megkötő és a valós kockázatokra a magyar polgárokat nem figyelmeztető bankokkal szemben. Ha az a kérdés, hogy ki a felelő s azért, hogy a jelenlegi helyzet előállt, akkor nyilvánvaló, hogy a legkevésbé az állampolgárok, akiknek ezt mint kedvező lehetőséget a valós veszélyekre való figyelemfelhívás nélkül ajánlották fel a bankok. Komoly felelősséget visel a magyar állam, az ak kori magyar kormány és a bankfelügyelet, amely eltűrte azt, hogy egy olyan helyzet álljon elő, ami nyilvánvaló volt, hogy ha az árfolyam megváltozik, akkor a magyar gazdaságpolitika nem fogja tudni kezelni, és a legnagyobb felelősség pedig azoké a bankoké, akiknek noha évtizedes tapasztalataik voltak a hitelezésben, ennek ellenére nyakló nélkül tették lehetővé, nem megfelelő biztosíték adása esetén is, a hitelek felvételét. Úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos ezért, hogy teljes körű megoldást tudjunk találni. Még mindig nagyon sok családot érint a kérdés, ezért a kormány elkötelezett a tekintetben, hogy teljes körű megoldást találjon. Ahhoz viszont, hogy jó jogszabályi javaslatot tudjunk előterjeszteni, tisztán kell látni a jogi helyzetet. Ezért kezdeményeztük azt, és ezért kezdeményezte a kormány azt, hogy a Kúria jogegységi döntést hozzon, tisztán lássunk a szerződések ügyében. Úgy gondoljuk, számtalan olyan kérdés is volt, ahol a bankok egyértelműen visszaéltek az erőfölényükkel, például az egyoldalú szerződ ésmódosítások ügye. Úgy gondoljuk, hogy csak az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályai alapján is ezeknek a szerződéseknek egy részét vagy akár egészét jogellenessé, érvénytelenné lehet nyilvánítani. Éppen ezért természetesen mi semmilyen igényt nem fogal mazhatunk meg és nem is kívánunk megfogalmazni tartalmi értelemben a Kúriával szemben, de miután jelentős társadalmi rétegeket érintő kérdésről van szó, ezért a minél fontosabb tisztázása a kérdésnek fontos. Ezért üdvözöljük azt, hogy a Kúria a mai napon m indenki számára a saját honlapján elérhetővé tett indítványában jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte. Ez a jogegységi eljárás a kezdeményezés szerint választ fog adni arra, hogy a devizaalapú kölcsön devizakölcsön vagy forintkölcsön; a devizaalap ú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések, a pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, illetve amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések bármely okb ól érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi következményei közül a bíróság melyiket alkalmazhatja. Erre várjuk a válaszokat, és a kormány ezután a saját megoldási javaslatával elő fog lépni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK ( Kövér László) : A kormány nevében adandó válaszra ismét Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház ! Valóban, itt egy olyan problémával állunk szemben, amely már a kormányváltás pillanatában nemcsak hogy ismert volt, de széles körű is volt. Abban az időszakban már bőven mindenki tisztában volt azzal, hogy a nagymértékű devizahitelezés korábban soha nem látott probléma elé állítja majd a teljes kormányzatot és azokat a családokat, amelyek érintettek voltak benne. A GyurcsányBajnaiidőszakban 140szeresére, nem 140 százalékkal, hanem 140szeresére nőtt a devizahitelállomány, mindez azért, mert megpróbált ák valamivel kiváltani azt a kamattámogatott forinthitelt, lakáshitelt, amit az első Orbánkormány vezetett be, és valamelyest politikai bosszúból