Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 20 (327. szám) - Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
3551 szabályozással tisztába kerülnek, hiszen azt is leírják, hogy az, hogy mi minősül majd elsődleges adatnak, hogy mely adatok, nyilvántartások vonatkozásában fog erre so r kerülni, az is kormányrendeletben lesz meghatározva valamikor majd, amikor a kormány úgy gondolja, hogy ezt valahol a jövőben elkészíti. Természetesen minden szentnek maga felé hajlik a keze, még azt is leírják, hogy ezeknek a rendeleteknek a meghozása, illetve majd az erre való felkészülés egyik napról a másikra nem tud megvalósulni. Jó lett volna, ha az országgyűlési képviselők vonatkozásában is legalább azzal éltek volna, hogy ne néhány nap alatt kelljen egy ilyen rendszert átlátni, és ezáltal itt az á ltalános vitában részt venni. (18.30) Hiszen aggályok vannak, és pont amiatt, hogy ezt az egész rendszert részleteiben egyáltalán nem látjuk. Mondanám is, hogy például az európai jognak való megfelelés több helyen felmerül. Hegedűs Lorántné képviselőtársam nem tud itt lenni a vitában, de vele egyeztetve fel fogom vetni az általa megfogalmazott problémákat. Nagyon helyesen felmerülhet az, hogy önök az Európai Unió vagy különböző európai uniós országok szerveivel szeretnék ezt az adatkapcsolatot létrehozni, d e mindezt úgy, hogy leírásra kerül - ami még megnyugtató is lehetne , hogy új jogcímet ez a keretjogszabály nem hoz létre az adatkezelések vonatkozásában. Tehát azt feltételezhetjük, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetből kell kiindulni. Én azért várné k egy indokolást államtitkár úrtól, és főleg az Európai Unió tekintetében, hogy ha valóban új felhatalmazást nem adunk, bár bizonyos esetekben én annak érzem, amit a törvény megfogalmaz, akkor jelen pillanatban melyek azok az összekapcsolt adatbázisok, ame lyek az egyéb európai uniós tagállamokkal kapcsolatosan ma is működnek, és melyek azok a felhatalmazások, melyek azok az adatok. Lehet, hogy ez teljesen egyértelmű, csak néhány nap felkészülési idő alatt erre nem sikerült fényt deríteni, de ön jól felkészü lt államtitkárként ezt meg fogja tudni mondani. Az 1. § (2) bekezdése arra utal, hogy e törvény rendelkezéseit a hazai nyilvántartások adatainak az Európai Unió intézményei és tagállamai részére történő átadására is alkalmazni kell. Nekem ez úgy tűnik, min t egy általános felhatalmazás, ami túlmutat az eddig meglévő jogi környezeten. Ez bennem aggályokat vet fel, de ha meg tudnak győzni, hogy ez pluszjogosultságokkal nem bír, akkor természetesen tegyék meg, de ezek alapján ez nem lesz annyira könnyű. Elmondt am már és nem is térnék vissza arra, hogy melyek azok a részletszabályok - tulajdonképpen az összes részletszabály , amelyeket kormányrendeletben kívánnak majd a jövőben meghatározni. Viszont felhívnám a figyelmet egy olyan megfogalmazásra, ami érdekes le het, főleg az államnak az állampolgáraival szemben folytatott politikájával kapcsolatosan. Ez nem más, mint az, hogy kifejtésre kerül, hogy az a felügyeleti szerv, amelyet nem ismerünk, majd valamikor létre fog jönni valamilyen tartalommal, valamilyen adat ok felügyeletére, ezt majd a rendeletek meghatározzák, nos, ennél nem javasolt a bírságolás mint szankció, hiszen az állam egyik szerve a másikat ne bírságolja, és egyfajta preventív, nem szankciókkal, hanem pozitív ösztönzéssel megvalósuló normakövetésre próbálja majd rábírni az állami szerveket. Ezzel még egyet is lehetne érteni, csak itt felmerülhet az a kérdés, hogy ezt miért nem lehet az élet más területein is bevezetni, az állampolgároknak miért kell azzal sok esetben szembesülniük, hogy úgy tűnik, ho gy ezek az elvek az állam saját szervei között célként ki vannak tűzve, de sokkal inkább a büntető szemlélet az, ami az állampolgárokat sújtja. Szeretnénk, ha ez a szemlélet kiterjesztésre kerülne. A felügyeleti funkció esetében annyi megállapításra kerül, hogy az a felügyeleti vizsgálat, amiről nem tudjuk, hogy melyik szerv, de majd a leendő felügyeleti szerv elvégez, nem minősül majd hatósági ügynek. Ez egy általános adatkezelésre vagy gyakorlatra utal, nem az egyedi eseteket határozza meg, és hogy nem is felettes szerve a hierarchiában az egyéb adatkezelő szerveknek ez a felügyeleti szerv. Én ennek folyományaként nagyon kíváncsi lennék arra, milyen formában fogják megoldani, hogy ő ettől függetlenül hatékony ellenőrzést tudjon végezni. A részletszabályoka t azért illene törvényben kifejteni és nem ezt is egyfajta homályos kormányrendeletre bízni.
