Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 20 (327. szám) - A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. NEMÉNY ANDRÁS (MSZP):
3518 Most azonban inkább arra a gondolatra akarok fókuszálni, hogy ez a javaslat, amelyet önök benyújtottak, egyben egy lehetőség is; lehetőség arra, hogy az önök által vé gzett átalakítás - mondjuk így - szakmai kritikáit meg tudjuk fogalmazni, és be tudjuk adni az ehhez kapcsolódó módosító javaslatokat. Ehhez nem kell mást tenni, mint meghallgatni, elolvasni, hogy a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége, a MEOSZ milyen javaslatokat tett önök felé. Hiszen a mostani javaslatok közül is néhány ezek közül származik, amelyeket ezek közül megfogadtak. Miért nem fogadják meg akkor az összes javaslatukat? Mi nem fogunk tudni mást tenni, mint hogy ezeket a javaslatok at ehhez a mostani törvénymódosításhoz benyújtjuk. Ezek lényege nem más, mint az ellátások felső összeghatárának emelése, a jövedelemkorlát eltörlése, a szükséges biztosítási idő módosítása és a foglalkoztatás támogatására vonatkozó jogszabályok módosításá ra vonatkozó javaslatok. (15.50) Azt hiszem, hogy valóban ez egy kisebbségi véleményben elhangzott, és nagyon sokat elárul ez a cím, amit ők adtak - 37 ezer forintból megélni sem lehet, nemhogy rehabilitálódni , sajnos ez a magyar valóság a megváltozott m unkaképességűeket foglalkoztató cégeknél. Én ezért most annyit teszek még meg ebben a mostani hozzászólásomban itt az általános vita keretein belül is, hogy a legfontosabb javaslatokat úgy, ahogy ők tették, megfogalmazom, és aztán később majd ezek kerülnek benyújtásra. Ezek a következők: A MEOSZ szerint meg kell emelni az ellátások felső összeghatárát, azok ugyanis sok esetben rendkívül alacsonyak. Ahogy már elmondtam korábban is, az új rokkantsági ellátások átlaga 55 ezer, a rehabilitációs ellátásoké pedig 37 ezer forint, hiába van az érintettek mögött akár 30 év munkaviszony. Ha összehasonlítjuk a korábbi rendszerrel, ahogy megtettem, a két éve megszüntetett rokkantnyugdíj átlagos összege 70 ezer, a rehabilitációs járadéké pedig 73 ezer forint volt. A máso dik javaslatuk: a rokkantsági ellátás jövedelemkorlátja a munkavállalás ellen hat. Azt hiszem, ezt mindenki érti és megéli a gyakorlatban, ezért ennek az eltörlését javasolja a szervezet, és így mi is. Mivel ezzel az állam is jobban járna, hiszen több adó- és járulékbevételre tehetne szert, egész egyszerűen felfoghatatlan számunkra, hogy ezt mindenki érti, önök miért nem értik és miért nem vezetik be. A következő javaslat arra vonatkozik, hogy az új rendszerben az állapotromlás és javulás esetén is újraszá molják az ellátást, ami sok esetben a több évtizedes munkával megalapozott 80100 ezer forintos korábbi rokkantnyugdíjak megfeleződését eredményezi, és ezzel létbizonytalanságba taszítják az érintetteket, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a most járó el látást azért csökkentik le, mert éppen hogy rosszabb állapotba kerül valaki, és a felülvizsgálat után átkerül az új rendszerbe, és hiába került rosszabb állapotba, még rosszabb helyzetbe is kerül anyagilag. Ezért aztán erre a javaslat az lenne, hogy csak a kategóriát átlépő tényleges állapotjavulás esetén legyen újonnan megállapítva az ellátás. Egy másik természetű problémát orvosolna a következő javaslat: a felülvizsgálatok megfellebbezésének bírósági szakaszában az érintettek kaphassanak ellátást, az ugya nis egészen méltatlan, hogy valaki fellebbez, és addig, amíg nem zárul le a bírósági eljárás, addig nem kap ellátást. Ezek után az ebből a nagyon kevés pénzből élő emberek közül hányan fognak élni jogorvoslattal? Azt hiszem, az önök célja éppen az volt, ho gy ne sokan próbáljanak ezzel kísérletezni. És van egy javaslat arra, hogy a rehabilitációs kártyát biztosítani kellene azoknak is, akik legalább 33 százalékos egészségkárosodá st szenvedtek, nekik ugyanis jelen esetben nem jár ellátás, sem foglalkoztatási támogatás, az egészségi állapotuk viszont leromlott, és emiatt egészen biztos, hogy nagy részük nem tud elhelyezkedni sem. Ők aztán tényleg nem tudnak a munkaerőpiacba bekapcso lódni. És egy utolsó javaslat, ami a korábbiaknak az összegzése, az pedig az lenne, hogy újabb vizsgálat nélkül foglalkoztatási támogatás járna azok után is, akik fogyatékossági támogatásban, illetve
