Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 19 (326. szám) - Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SPALLER ENDRE jegyző: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
3328 javaslatot helyette jómagam ismertessem, ami benyújtásra került, és a 10. ajánlási p ontban került megfogalmazásra. A módosítást sajnálatos módon a szakbizottságok nem támogatták, és sem az előterjesztő, sem a kormány nem értett egyet vele, pedig egy fontos jogi garanciát próbál bevezetni az alapvető jogok biztosáról szóló törvénybe. Ez ne m más, mint abban az esetben, ha valaki az alapvető jogok biztosát kéri meg arra, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását, normakontrollkérelmet nyújt be az alapvető jogok biztosa részére… Jól tudjuk, hogy a korábbi szabályozás ezt minden állampo lgár részére lehetővé tette, viszont sajnos jelen ciklus alatt ez oly módon került szűkítésre, hogy nemcsak hogy az állampolgárok azon jogát vették el, hogy az Alkotmánybíróság felé utólagos normakontrollal éljenek. Természetesen, mielőtt Rétvári államtitk ár úr azt mondaná, hogy az alkotmányjogi panasz lehetősége megnyílt (Dr. Rétvári Bence: Így van, minden állampolgár számára.) , de ez csak bizonyos esetekben, az őket érintő bírósági döntések vagy bírósági döntés nélkül bizonyos esetekben határidőhöz kötve tehető meg. (Dr. Rétvári Bence: Jogsérelem esetén.) De az a jog… - államtitkár úr kapcsolódjon majd be a vitába, és meghallgatom a véleményét, de az a jog, hogy egy magyar állampolgár vagy akár egy országgyűlési képviselő kérje az Alkotmánybíróságtól az ut ólagos normakontrollt, anélkül, hogy bizonyítani kellene, hogy rá ez különösebb joghatással vagy bírói döntés alapján joghatással bír, nincs meg, és egyébként az országgyűlési képviselők esetében is csak egynegyede fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Tehát e z a jogváltozás felértékelte azt a jogot, hogy az alapvető jogok biztosának még megadatik a lehetőség, bár nem élt vele szerintünk kellő számban, de megadatik a lehetőség, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon. Tehát az állampolgároknak vagy akár az ország gyűlési képviselőknek is csak az a lehetőségük maradt, hogy mondjuk, az alapvető jogok biztosát kérik meg, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását. Ezzel kapcsolatban viszont nem szerepel a törvényben, és ezt szeretnénk kiegészíteni, hogy 30 napon belül indokolt választ kelljen adni az alapvető jogok biztosának arról, hogy ő az Alkotmánybírósághoz fordule abban az ügyben; vagy esetleg, ha nem teszi meg, akkor azt milyen indokok alapján nem teszi. Érezzük, hogy ez egy fontos garancia, hogy az állam polgárok indokolt választ kapjanak, és a joggyakorlat előmozdítását is segíti, ha egyrészről nyilvánosan, akár nyilvánosan az alapvető jogok biztosának nyilatkozni kell ezekről a kérelmekről, de legalábbis a beadványozót tájékoztatnia kell. De természetese n, és a módosító javaslatot így fogalmazta meg Gaudi képviselőtársam, ha már korábban volt egy hasonló tárgyú megkeresés, amely hasonló tárgykört érintett vagy érintene az alapvető jogok biztosa felé, akkor ezt meg lehetne tenni a korábbi tájékoztatásra va ló utalással is. Tehát nem várjuk el, hogy minden olyan esetben, ami hasonlatos egy korábbi megkereséshez, újabb tájékoztatást kelljen kiadni. Azt viszont elvárjuk, hogy utalás kerüljön arra ebben az esetben is, hogy mely esetekben került korábban már elbí rálásra egy hasonló kezdeményezés. Ez a módosítás véleményünk szerint nem nehezítené meg az alapvető jogok biztosának működését, ha esetleg plusz munkaerőigény merülne fel, akkor azt a minimális költséget véleményem szerint biztosítani kellene a jogállami garanciák oltárán. Ennek a 30 napos eljárási időnek, a kötelező 30 napon belüli reagálásnak mindenki nyertese lenne, lévén, hogy a beadványozó megtudhatná rövid időn belül, hogy az alapvető jogok biztosa mit gondol a beadványáról, valóban az Alkotmánybírós ághoz fordule, ha nem, akkor miért nem. Ha ezek nyilvánosságra kerülnének, akkor a joggyakorlatot, az egységes joggyakorlatot, ami az alapvető jogok biztosának gyakorlatát illeti, folyamatosan lehetne monitorozni, folyamatosan tudná maga a hivatal is, az alapvető jogok biztosának hivatala is nyomon követni, hogy egységes joggyakorlat alakuljon ki; és a jogkövető állampolgároknak, ha ez mondjuk, nyilvános lenne, vagy akár a jogászi szakmának is segítséget nyújtana. Hiszen tökéletesen látnák, hogy melyek azo k az esetek, amelyekben már született egy döntés, és teljesen fölösleges az alapvető jogok biztosához fordulni, és melyek azok az esetek, amelyekben lehet. Ez így ebben a formában egyébként munkaterhet is venne le az alapvető jogok
