Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 19 (326. szám) - Határozathozatal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló, valamint a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határoz... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3320 identi tás nem vérségi kérdés. Ez az identitás az, hogy megvallom, és ezt a kultúrát tovább akarom vinni. Ráadásul nagyon sok esetben kettős identitásról beszélhetünk. Vannak tehát olyan népcsoportok, amely népcsoportoknál a kettős identitás következtében nem hat ározott a válasza, ezért nagyon jó volt a 2011es kérdezési módszer, mert a nemzetiséghez való tartozás és a nemzetiséghez való kötődés a négy kérdésből megkülönböztethető. Azonban szeretném az előttem szólót kiigazítani, mert ő egy konkrét nemzetiséget je lölt meg, a német nemzetiséget. A beszámolóból - nem baj, ha annak a vitáját folytatjuk, ha azt is olvassuk - kiderült, hogy aki német nemzetiségűnek vallotta magát 2001ben 62 ezer, 2011ben 131 ezer. A becsült szám, aki vallhatta volna, az 200 ezer lenne . Ez tehát azt jelenti, hogy olyan légkört és olyan politikai klímát sikerült Magyarországon ezen a területen kialakítani, ahol a tíz év alatt, a tíz év népszámlálási adatait összehasonlítva azt kell mondani, hogy ma, igen, a kérdezőbiztos kérdéseire válas zt adva a nemzetiségek sokkal nagyobb arányban vállalták saját identitásukat, sokkal nagyobb arányban megtalálták a saját identitásukat. Tisztelt Ház! Ezek után az a kérdés, hogy megfelelőeke azok a keretek, amely keretek között ma a nemzetiségek élhetnek Magyarországon, és annak érdekében, a megmaradásuk érdekében, a kultúrájuk megmaradásának érdekében kifejthetik tevékenységüket. Ebben a tekintetben is engedtessék meg, hogy a tisztesség okán ne nevesítsek egyetlen önkormányzatot sem. Azt a megállapítást kell tenni, hogy vannak olyan önkormányzatok, amely önkormányzatok ezzel a lehetőséggel élnek, és nagyon élénk és egyre élénkebb közösségek élnek ebben az országban, és vannak olyan önkormányzatok, amelyek ezzel a lehetőséggel kevésbé élnek, bár ugyanazoka t a lehetőségeket kapják meg. Ez természetesen egy kérdés, amit nem a parlamentben, hanem - éppen az önkormányzatiság elvéből adódóan - azokban az önkormányzatokban kell megvitatni, ahol adott esetben problémák jelentkezhetnek. Ez a korrektséghez és a tisz tességhez hozzátartozik, hogy ezt a kérdést csak ekként szemlélhetjük. Megint valamilyen módon reagálnom kell az előttem szólóra. A beszámoló azon része rendkívül értékes és nagyon érdekes kérdést vet fel, és emberi jogi szempontból, metodikailag is nagyon érdekes kérdés, nevezetesen az egyházak és a nemzetiségek kapcsolatának kérdése. A beszámolót ha valaki elolvasta, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek az egyházak a nemzetiségek megmaradásának területén, hogy lelkipásztorokat biztosítanak a nemzetiségi li turgiákhoz, hogy a roma, cigánypasztorációban milyen lépéseket tettek meg egyes egyházak, ezt követően azt a kérdést felvetni, hogy ha átvesznek iskolákat, akkor az egyházaktól kellene a nemzetiségeket félteni… Azt gondolom, hogy ha valaki a beszámolót el olvassa, épp ellenkezőleg kell gondolkoznia, hogy igenis az egyházaknak, hiszen - ez már a ’93as törvénynél is nagyon komoly metodikai kérdés volt - az megállapítható, hogy egyes nemzetiségekhez való tartozás és az egyes egyházakhoz való tartozás erős kor relációt mutat. A nemzetiségi önismerethez és a nemzetiségi öntudathoz nagyon sok esetben hozzátartozik, mint ahogy például - és nagyon sokszor eltérő, csak egy példát mondjak, itt viszont merek konkrét példát mondani - a délen élő szlovákok az evangélikus egyházhoz tartozók, az északon élő szlovákok pedig a katolikus egyházhoz tartozók. Az ő identitásuk egyben az egyházhoz való tartozást is jelenti. Ezt követően, azt gondolom, ilyen kérdés felvetése, hogy adott esetben, egyházi iskolák átvétele esetében bá rmilyen módon sérülne a nemzetiségi identitás vagy annak a biztosítása, egyetlenegy konkrét példát nem lehet felsorolni, de önmagában a kérdés felvetése is, azt gondolom, hogy nem megalapozott, és nem lehet egy ilyen beszámoló vitájánál ezt a kérdést komol yan feltenni. Tisztelt Ház! Kétségtelen tény, hogy a bizonyos jogszabályokat, így a nemzetiségi jogszabályokat is meg kellett változtatni két dolog miatt. Az önkormányzatok működésében jelentkeztek - nem mindegyiknél - némely nemzetiségnél olyan zavarok, a hol a sajtó és a zsurnalisztika etnobizniszről beszélt, és ezzel kockáztatta és ezáltal megkérdőjelezte ennek a
