Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 19 (326. szám) - Határozathozatal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló, valamint a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határoz... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BERÉNYI LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
3307 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! A fentiek és a bizottságokban lezajlo tt eszmecsere alapján kérem a nemzetiségek helyzetéről szóló kétéves kormánybeszámoló konstruktív megvitatását, majd annak országgyűlési elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szé pen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébetet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes asszonyt, és kívánjak neki boldog névnapot a mai napon , valamint munkatársait, akik a helyszínen követik figyelemmel mai munkánkat. (Taps.) Tisztelt Képviselőtársaim! Most megadom a szót Berényi László úrnak, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadójának, a határozati javaslat előadójának, 15 perces időtartamban. Parancsoljon, képviselő úr! BERÉNYI LÁSZLÓ , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Nagy tisztelettel köszöntöm az országos nemzetiségi önkorm ányzatok képviselőit, vezetőit, örülök, hogy itt vannak a Parlament falai között, és ezt a nemes napirendet tárgyalhatjuk. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom elején kérem, engedjék meg, képviselőtársaim, hogy megköszönjem az Emberi Erő források Minisztériumának, hogy ilyen nagy terjedelmű és színvonalas beszámolót készítettek a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről, amely anyag a 2011. február és 2013. február közötti kétéves időszakot fogja át. Az ilyen nagyobb lélegzetvételű, jól strukturált anyagok nagyban megkönnyítik a mindennapos képviselői munkánkat, és iránytűként is szolgálhatnak a jövőben számunkra. Roma nemzetiséghez tartózó magyar állampolgárként akár személyes tapasztalataimat is elmondhatnám, beszélhetnék róluk, hogy m ilyen a XXI. század Magyarországán cigányként élni, ugyanakkor nemzetiségi országgyűlési képviselőként felelősséget érzek a többi 12 nemzetiségért is. Ez a felelősségérzet 2014től annyiban biztosan könnyebb lesz, hogy az új választójogi törvény értelmében az egyes nemzetiségek - reményeim szerint a romák is - a kedvezményes mandátumnak köszönhetően országgyűlési képviselőket küldhetnek a parlamentbe, míg akiknek nem sikerül az ehhez szükséges szavazatot elérni, azok nemzetiségi szószóló útján mondhatják el álláspontjukat a tisztelt Házban. Ennek a történelmi lehetőségnek a biztosítása a jelen Országgyűlés érdeme, amire minden, ezt a döntést támogató képviselő joggal lehet büszke, hiszen ezzel is példát mutatunk az Európai Unió tagállamainak, illetve a körny ező országok jogalkotásainak. (10.20) A jogalkotással kapcsolatban kötelező megemlíteni, hogy a Magyar Országgyűlés 2011. április 18án elfogadta, a köztársasági elnök pedig 2011. április 25én kihirdette Magyarország Alaptörvényét. Az alaptörvény értelméb en a “nemzeti és etnikai kisebbség” fogalmat 2012. január 1jétől a korszerű és egységes “nemzetiség” fogalom váltotta fel, ezzel is jelezve, hogy a magyar társadalomról többségkisebbség relációban nem érdemes gondolkodni. Az alaptörvény preambuluma, a Ne mzeti hitvallás a következőket rögzíti: “Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpátmedence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk.” A Szabadsá g és felelősség fejezet XXIX. cikke pedig a következő rendelkezéseket tartalmazza: “A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséh ez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való
