Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 18 (325. szám) - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény, továbbá az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásába... - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KEPLI LAJOS (Jobbik):
3254 mindent meg kell tennünk, h ogy a jelenleg még rendkívül nagy potenciált magában rejtő energiahatékonysági, épületenergetikai, épületgépészeti beruházásokat, intézkedéseket fokozatosan meghozzuk. Hiszen ezzel már önmagában akár több száz vagy ezer megawattnyi teljesítményt lehet kivá ltani. (21.20) Ugyanakkor némi józan megfontolást is igényel európai uniós szinten mind a klímavédelem, mind az energiapolitika, hiszen azt látjuk, hogy akár a kvótakereskedelemből vagy a megújuló energiákból bizonyos európai uniós tagállamok igen jól prof itáltak, és a gazdaságukat igen jól felpörgette, míg más tagállamok sokszor csak a hátrányát látják ennek az egész intézkedéssorozatnak. Amennyiben igaz az, márpedig igaz, hogy az Európai Unió a teljes, globális széndioxidkibocsátásnak mindössze 10 száza lékáért felelős, akkor ez az egész problémahalmaz addig, amíg a nagy kibocsátók nem csatlakoznak ezekhez az egyezményekhez, és nem követnek el mindent ők a saját maguk részéről is, hogy visszafogják a széndioxidkibocsátásukat, akkor ez vihar egy pohár ví zben, hiszen valós, érdemi eredményeket globális szinten, világszinten nem fogunk tudni elérni általa. Mindeközben pedig látjuk, hogy a megújuló energiák olyan mérvű támogatása, mint ahogy az Európai Unióban, különösen Németországban jelenleg jellemző - mo ndjuk, ragadjuk ki példaként a szélenergiát , milyen problémákat tud előidézni a teljes európai villamosenergiarendszerben, egyrészt a teljesítmény előrejelezhetetlensége, megbecsülhetetlensége és szabályozási nehézségei miatt, másrészt túlzott támogatás a vagy európai uniós támogatás okán. Egyrészt egy teljes európai rendszerbizonytalanságot eredményez, másrészt azt látjuk, hogy Magyarországon meglévő erőművek, akár gázmotoros vagy egyéb tüzeléssel működő erőművek állnak, mivel nem tudnak gazdaságosan ve rsenyezni az agyontámogatott német vagy nyugateurópai szélenergiával, és bizonytalanságot okoznak az európai és a magyar energiaellátásban azáltal, hogy nekünk a villamosáramszükségletünk jelentős részét importból kell jelen pillanatban is fedeznünk. Teh át a klímavédelem céljának alárendelve nem hozhatunk olyan intézkedéseket, ami a mi saját nemzeti érdekeinket veszélyeztetné, akár ellátásbiztonság, akár nemzetgazdasági érdek vagy bármilyen más olyan érdek, amely nem feltétlenül egyeztethető össze ezekkel a klímapolitikai elvekkel. Ezzel persze nem azt mondom, hogy nem tartom előbbre valónak a jövő generációk érdekeinek védelmét, mint a jelen pillanat nemzetgazdasági érdekét, de tény és való, hogy Magyarország jövője szempontjából ezeket a kérdéseket más o ldalról is érdemes megközelíteni, és nekünk Magyarországon olyan intézkedéseket preferálni, amelyek ebbe az irányba hatnak. Ezért nem értjük, hogy miért vannak olyan megújuló energiafajták Magyarországon - és kormányzati politikai szinten is , amelyek jó megújuló energiák, és miért vannak olyanok, amelyek rossz megújuló energiák, vagy legalábbis jelenleg szinte teljes kormányzati elutasításban részesülnek. Bencsik János képviselőtársam említette felszólalásában - elnézést, ha nem pontosan idézem, de már jó néhány felszólalással ezelőtt volt , hogy az agrárgazdasági intézkedések különböző vízügyi beavatkozásokat is igényelnek. Ezzel kapcsolatban a Jobbik már jó néhányszor ismertette elképzelését a vízenergia hasznosítására vonatkozóan. Itt van egy olyan gaz daságosan bevethető megújuló energiaforrás, amely Magyarországon minimálisan van, a lehetőségek 5 százalékában van jelenleg kihasználva, és más szempontból is rendkívül indokoltnak tűnik ennek a teljesítménynek a növelése, mégpedig akár agrárgazdasági vagy vízgazdálkodási, vízrajzi szempontokból Magyarország legfontosabb problémája - és ezt kormányzati szinten is folyamatosan hangoztatjuk , hogy hogyan tartsuk vissza vizeinket, hogyan tartsuk meg azt a rengeteg vizet vagy annak egy részét, amely Magyarorsz ágon keresztülfolyik évente, hiszen az árvizes és az aszályos időszakok váltogatják egymást. Kézenfekvő megoldásnak tűnik, ha duzzasztással visszatartjuk vizeinket, és ezzel együtt nyilvánvalónak tűnik, hogy ha már visszatartjuk, és ha már öntözésre és egy éb célokra felhasználjuk, akkor vízenergiát is kinyerünk belőle, hiszen ez igazából már olyan nagy többletköltséggel nem jár, és mégis hamar megtérülővé teszi ezeket a beruházásokat.
