Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 18 (325. szám) - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény, továbbá az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásába... - ELNÖK (Jakab István):
3247 Azt azért le kell szögezni, hogy az elmúlt 25 esztendőben éppen Magyarország ebben a kérdésben valóban jobban teljesített, hiszen 40 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, amelynek elsődleges ok ai közé tartozott, hogy a hazai nagyipar a kilencvenes évek elején összeomlott, és ennek következtében jelentősen csökkent az energiafelhasználás és a kibocsátás. Másodsorban meg kell említeni a mezőgazdaságon belül az állattenyésztési ágazat visszaesését , ami ugyancsak üvegházhatású gázok kibocsátásával járt együtt, és a két szektorban összességében több százezer munkahelyet veszítettünk el. Tehát nagy árat fizettünk ezen a területen. Harmadsorban pedig meg kell említeni azt, hogy a kilencvenes évek közep én a szénhasználatról áttértünk a földgázhasználatra, amely ugyancsak jelentős kibocsátáscsökkentést hozott magával, de a külső energiafüggésünk jelentős mértékben növekedett ezzel szemben. Tehát akkor, amikor mi a továbbiakban meg kívánjuk határozni a haz ai éghajlatpolitika irányát, akkor tudnunk kell azt, hogy jelentős áldozatokat hoztunk vagy jelentős áldozatokat voltunk kénytelenek elszenvedni annak érdekében, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenjen, de a továbbiakban az ezzel együtt járó tá rsadalmi és gazdasági fenntarthatatlansági problémákat csak abban az esetben lehet orvosolni, ha az újraiparosítás és a mezőgazdaság állattenyésztési ágazatának megerősítésére is nyílik lehetőség. Tehát nekünk a továbbiakban úgy kell csökkenteni a kibocsát ást, és úgy kell az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási kötelezettségeinket, inkább érdekeinket érvényre juttatni, hogy a munkahelyek elvesztésének folyamata, ami a kilencvenes évekre volt jellemző, ne folytatódjon, hanem legyen egy kicsi mozgásterünk arra, hogy olyan iparágak támogatására, segítségére, piacszerzési lehetőségére is nyíljon kapu, ablak, amelyek jelentős mértékben tudják kedvező irányban befolyásolni az ország foglalkoztatási helyzetét. Hogy e törvénytervezettel kapcsolatosan miért is eml ítettem ezt meg? Azért említettem meg, mert a térítésmentesen ki nem osztott egységek, kvótaegységek árveréséből származó bevételeket az egy évvel ezelőtti törvénymódosítás következtében a kormánynak önálló költségvetési soron kellett elhelyeznie, és ez íg y is történt már a 2013as esztendőben. Ez a törvénymódosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az államháztartásról szóló törvény felhatalmazása alapján megszülessen az a miniszteri rendelet, amely a bevételek, a kvótabevételek 50 százalékát a továbbia kban az éghajlatváltozás kedvezőtlen folyamatának mérsékelésére, tehát akár kibocsátáscsökkentésre, energiahatékonysági beruházásokra fordítható, ugyanakkor lehetőséget biztosít arra is a továbbiakban, hogy az elkerülhetetlen változásokhoz való alkalmazkod ási feltételeinket is javítsuk ezáltal. Tehát erre hívnám fel mindannyiunk figyelmét, hogy a továbbiakban amikor kibocsátáscsökkentésről beszélünk, ez egy kötelezettség, szolidárisak vagyunk a világ, mondjuk úgy, polgárai irányába, de csak olyan mértékben tudjuk kivenni részünket a probléma kezeléséből, amilyen mértékben annak előidézésében részt vettünk, és ha minket az éghajlatváltozás hatásai, hatásláncolatai az átlagosnál és az európai átlagnál is erőteljesebben érintenek, akkor az egészséges életösztön nek és a józan észnek arra kell minket serkentenie, hogy az alkalmazkodási feltételeinket javítsuk és azoknak az ágazatoknak a versenyképességét is erősítsük, amelyek alapvetően a mindennapi megélhetésünket, ha úgy tetszik, a mindennapi kenyerünket tudják biztosítani. Ilyen az agrárgazdaság, amely vízgazdálkodási beavatkozások nélkül egészen biztos, hogy nem lesz a továbbiakban versenyképes, csak abban az esetben, ha az alkalmazkodás területén komoly elköteleződés fog történni a kormányzati politikában. Ez a törvényjavaslat erre is lehetőséget biztosít. Kérem tisztelettel, erre legyenek figyelemmel a képviselőtársaim is. Köszönöm a szót, elnök úr. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az írásban előre bejelentett felszólalások végére értünk. Normál időkeretben felszólalásra jelentkezett képviselői felszólalások következnek.