Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 11 (301. szám) - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
294 Balog Gyula fölszólalhasson a bizottsági ülésen, egyúttal tisztelettel köszöntöm az AVM megjel ent képviselőit itt a karzaton. Szeretném elmondani azt, hogy két ponton találták alapvetően aggályosnak az ellenzéki képviselők ezt az előterjesztést. Az egyik, ami a hajléktalanság problémájának rendezésére szolgálna, miközben mi azt gondoljuk, hogy rend észeti kérdésekkel egy alapvető társadalmi krízist nem lehet kezelni. Szeretném jelezni, hogy az a 38/2012. alkotmánybírósági határozat, amelynek nyomán - vagy részben ennek nyomán - előttünk van ez az előterjesztés, feketén fehéren kimondja azt, hogy élet helyzetet szankcionálni nem lehet. Nem fér össze az alaptörvénnyel az, ha a jogalkotó élethelyzetet kíván szankcionálni. Márpedig, idézem az alkotmánybírósági rendelkezést: “A jogalkotó ezzel egy élethelyzetet, azaz magát a hajléktalanságot minősítette bün tetendőnek.” Ráadásul sem a szabálysértési törvény szabályzása, sem annak indokolása alapján nem állapítható meg az az ok, az a védeni kívánt érdek, ami indokul szolgált arra, hogy az Alaptörvény XIX. cikkében szabályozott állami feladatvállalás alapján a szabálysértési törvényben a szociális ellátás körébe vont élethelyzetet a törvényhozó társadalomra veszélyes, kriminális magatartássá nyilvánítson. Tehát itt van egy alapvető ellentmondás. Van egy társadalmi jelenség, egy élethelyzet, amit egyfelől a jogal kotó szociális problémaként kezel, a szociális ellátórendszerbe von, másfelől ugyanezt a magatartást, élethelyzetet pedig szankcionálni kívánja. Ilyen a világon nincs. Mutassanak nekem még egy parlamentet, amely ugyanarra a magatartásra kimondja azt, hogy ott a szociális ellátórendszernek feladata van, majd pedig egy másik törvénnyel azt mondja, hogy ezt a magatartást, ezt az élethelyzetet üldözni kell! Ilyen nincs. Világosan elmondtam a bizottsági ülésen is, hogy az igazi megoldás az lett volna, ha már az alaptörvényben, illetve az LMP által többször előterjesztett alaptörvénymódosításnál visszaállítja a parlament a szociális jogállamot, rendelkezik a lakhatáshoz való jogról, egy kikényszeríthető lakhatáshoz való jogról. Az, hogy mire törekszik egy önkormá nyzat, egy állam vagy egy állami szerv, édeskevés. Szeretném azt is jelezni, hogy az ellenzéki képviselők között, pontosabban a Jobbik és a szocialista, illetve LMPs képviselők között volt egy kisebb vita, hiszen a jobbikos képviselőtársunk fölvetette azt , hogy tulajdonképpen akár elfogadható lenne, ha úgymond turisztikailag frekventált városrészeken nem lehetne utcán élni. A vitában pont azt mondtam el, hogy amennyiben egy törvény világosan körberajzolná, hogy mik azok a frekventált területek a fővárosban vagy néhány turisztikailag kiemelt részén az országnak, akkor erről a felvetésről akár vitatkozni is lehet, itt viszont egy biankó csekket ad az önkormányzatnak a törvény, gyakorlatilag egy önkormányzat teljes területén lehetne szankcionálni az utcán élés t, ez az adott önkormányzatra szabadon van bízva. A másik probléma, amit felvetettünk, hogy miközben 2006ban Demszky Gábor kísérletezett azzal, hogy önkormányzati rendelettel elejét vegye annak, hogy például színpadot vagy különböző építményeket lehessen állítani egy tüntetés céljára, és történetesen éppen az én beadványomra 2007ben az Alkotmánybíróság ezt az önkormányzati rendeletet megsemmisítette, ehhez képest most mit látunk: a Fidesz, amely akkor nagy elánnal tiltakozott a rendőrállami beavatkozások ellen, most bevezet egy olyan szabálysértési tényállást, amely lehetővé teszi, ha közterületen a jogosult önkormányzat hozzájárulása nélkül valaki építményt épít, azt szabálysértéssé lehessen nyilvánítani. Mátrai háznagy asszony azt vetette föl, hogy az ép ítmény fogalmát az építési törvény tartalmazza. Igen ám, de egyrészt semmilyen utaló rendelkezés nincs, hogy az építési törvény vagy más törvény építményfogalmát kelljen használni, a másik pedig, hogy az építési törvény nagyon világosan elválasztja az épül et és az építmény fogalmát. Nem épületről beszél a javaslat, építményről beszél, az építménybe pedig bizony beletartozhatnak azok az eszközök, amelyek tipikusan a gyülekezési jog érvényesítésére szolgálnak. Köszönöm szépen.
