Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 11 (301. szám) - A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
285 határozott elvárásokat megfogalmaznia. Ehhez önmagában ez a törvényjavaslat nyilvánvalóan nem elég, hiszen magát a nyári földrablási törvényt kellene zárójelbe tenni. Ezen a ponton kíváncsi lennék majd áll amtitkár úr válaszára az imént Hegedűs Lorántné képviselő asszony által felvetett konkrét esettel kapcsolatban. És mondjuk, az lenne a sportszerű, ha Budai államtitkár úr szokásától eltérően nem a zárszóban vagdalkozna és a fideszes államtitkároktól megszo kott módon minősítgetné a képviselőket (Dr. Budai Gyula: Kikérem magamnak, képviselő úr.) , hanem a konkrét felvetésre itt a vitában, úgy, hogy az ellenzéki képviselőknek… (Dr. Budai Gyula: Kikérem magamnak!) Nem bekiabálással, államtitkár úr, kultúrember m ódjára, hogy az ellenzéki képviselőknek legyen módjuk vitatkozni a kormánnyal. Tehát itt kérem arra, fölszólítom arra az államtitkár urat, hogy amit az előbb Hegedűs képviselő asszony elmondott ezzel a Somogy megyei esettel kapcsolatban, hogy hogyan lehets éges az, hogy a magánérdek továbbra is fölülírja a közérdeket, hogy simán ki lehet vonni a művelés alól, illetve el lehet venni a közösségtől földterületeket, ha egy zavarosban halászó befektető ezt igényli; hogy ilyen ügyekkel kapcsolatban mit kíván tenni a vidékfejlesztési tárca. Ez nem pusztán büntetőjogi kérdés, államtitkár úr. Az a kérdés, hogy ha láthatóan van egy szabályozási hézag, ami megnyílik a zavarosban halászó spekuláns tőke számára, az illetékes tárcának milyen megoldási javaslatai vannak, ho gy a spekuláns tőkét ebből az országból kiseprűzzük. Milyen megoldási javaslatai vannak a kormánynak arra, hogy a helyi közösségeket megvédje a spekuláns tőkétől? Az LMP álláspontja szerint a termőföld végleges kivonására a művelésből valóban csak szűk kiv ételként, kizárólag közérdekből kerülhetne sor. A spekuláns tőke érdeke pedig nem közérdek. A befektetői érdekek, mint például a zöldmezős beruházás, ipari park, gyárépítés, lakópark, nem sorolhatók a közérdekű földkivonás körébe, így ezeket az igényeket e l kellene utasítani. Az előterjesztés javasolja a földvédelmi járulékok szorzószámainak differenciált növelését, ez azonban nem elegendő a jelenlegi folyamatok megfordítására, a spekulatív célú művelési ágváltások megakadályozására. Jegyzem meg, már korább an, a kilencvenes évek végén is volt példa, én saját ügyvédi gyakorlatomban tapasztaltam ilyet, hogy úgy játszottak ki gazdaembereket, hogy az, aki pénzhez akart jutni, agrártámogatáshoz akart jutni, egész egyszerűen átminősítette a földhasználati lapon a művelési ágat erdőből szántóvá. Erre fölmarkolta az agrártámogatásokat, majd arra hivatkozva, hogy a földhasználati lapon neki már ilyen művelési ágban van ez a terület, támasztott igényt azokkal a gazdaemberekkel szemben, akik azt a területet egyébként ha sználták a saját gazdálkodásuk tényleges folytatására. A földvédelmi járulék és a bírságolás mértékét úgy kellene meghatározni, hogy valóban visszatartsa a beruházót a földnek a termelésből nem indokolt kivonásától. Ha ugyanis a tőke nemcsak a valós földpi aci árnak, hanem annak a társadalmi kárnak a megfizetésére is kényszerülne, akkor a spekulatív tőke menekülne a profitját elvonó befektetés elől. Magyarul, arra lenne szükség - és ez megint csak túlmutat az előttünk fekvő törvényjavaslaton, sőt, ha úgy tet szik, túlmutat a vidékfejlesztés vagy a birtokpolitika lehetőségein , hogy Magyarországon egy olyan adórendszerbeli fordulatra, egy olyan ökológiai adóreformra lenne szükség, amelyik megfizetteti az erőforrások túlhasználatát, amelyik leszoktatja elsősorb an a nagytőkét arról, hogy gátlástalanul kizsigerelje a földet, gátlástalanul kizsigerelje a természeti erőforrásokat, olyan károkat okozzon a következő generációk számára, amit soha senki nem fog megfizettetni ezekkel a cégekkel. Itt jegyzem meg, hogy már tavaly ősszel a polgári törvénykönyv vitájában az LMP javasolta azt, hogy az úgynevezett előre nem látható károkért is teremtse meg a jogalapot a jogalkotó, teremtse meg a felelősségre vonás lehetőségét. Tehát azok, akik például a nagyüzemi gazdálkodás fo lytatásával olyan károkat okoznak, ami adott esetben lehet, hogy generációk múlva jelentkezik, lehet, hogy 1020 év múlva fogja ellehetetleníteni, mondjuk, az ökológiai mezőgazdaság lehetőségét egy területen, ezeket a nagybefektetőket felelősségre lehessen vonni a természetben okozott kárért, a természeti erőforrások túlhasználatából eredő károkat be lehessen vasalni ezeken a nagy cégeken. Világosan kell látni: nincs olyan kár, amit valaki nem fog megfizetni. Ha az állam, az Országgyűlés
