Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 11 (301. szám) - A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
282 HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én magam is V. Németh Zsolt képviselőtársunk felszólalásához hasonló an a belterületbe vonásokkal kapcsolatban szeretnék néhány szót szólni. És hogyha ő már Henry Fordot idézte a bevezetőjében, akkor én is hadd csatlakozzam ehhez a közkeletű vagy közismert szólásmondásához Henry Fordnak. Valóban, mások már megfogadták ezt a rendkívül elmés gondolatot, és mások már vásárolnak magyar termőföldet. Tudjuk, hogy gyakorlatilag egy extrémsport lett ma Magyarországon az önkormányzatok által gyakorolva a belterületbe vonás, különösen itt az agglomeráció ban, de nemcsak az agglomerációban egyébként, jellemzően nagyvárosok környezetében, illetve szerte Magyarországon igen nagy számban. A helyzet az, hogy egyik oldalon vannak a kivéreztetett önkormányzatok, a másik oldalon a jelentős tőkeerővel rendelkező be ruházók, fejlesztők, és sok esetben ezek a cégek vagy magánemberek ugye nem vásárolhatnának termőföldet Magyarországon, hiszen a jelenlegi termőföldtörvény alapján ez nem áll rendelkezésükre, ugyanakkor azt semmi nem tiltja, hogy már belterületi telekingat lanokat megvehessenek. Ezért aztán olyan fedősztorikat találnak ki, mint például az egyik kedvencem, a golfpálya Magyarországon, ami csak itt az agglomerációban településenként 150200 hektáros területeket érint, és ezeket az igen jelentős területeket mind termőföldek átminősítésével, belterületbe vonásával szerzik meg ezek a befektetők. Mondjuk, például Noah Milton Steinberg - nevesítsük ezeket az üzletembereket , a Grupo Miltoncégcsoport vezetője egy ilyen jelentős területhez jutott Pátyott, szintén gol fpályaberuházás címén. Van ott golfpálya? Nem, nincsen, sőt a mellette lévő településen, ahol szintén van már kijelölve ilyen jellegű, ilyen célra használható terület, ott sincs golfpálya, és így tovább. Körbemehetünk egész Magyarországon, és mindenütt me gláthatjuk azt a visszás helyzetet, hogy ezt a fedősztorit nagyon gyakori módon használják, ellenünk használják. Az a négyéves kitétel, ami most bekerül a törvényjavaslat szerint az eredeti törvénybe, azt gondolom, hogy semmiképpen nem lehet olyan jelentős korlát, ami ezt a gyakorlatot jelentősen tudná befolyásolni, hiszen településszerkezeti tervről van szó, nem is helyi építési szabályzatról vagy szabályozási tervről, amit legalább rendeletként fogad el a helyi települési önkormányzat, hanem egyszerű tele pülésszerkezeti tervről, ami egy egyszerű határozata az adott településnek. (11.50) Igaz, hogy egy eljárásrend szerint elfogadott határozata, de mégiscsak egy határozat, amit egyik nap meghoz, a másik nap meg visszavon. És ki az, aki egyszer, ha már egysze r ez a belterületbe vonás megtörtént, és a tulajdonváltás szintúgy megtörtént, és eltelik négy év, és nem történik azon a területen semmi, tehát az az ígért beruházás nem valósul meg, akkor mégiscsak visszaminősíteni gondolja ezeket a területeket. Nyilván, senki nem fogja ezt csinálni. Ilyen még Magyarországon sajnálatos módon nem történt, noha volna, lehetne rá példát javasolni, mert igenigen sok esetben, mondom, visszaélésszerűen történtek meg ezek az átminősítések. Aztán ír az új települések kapcsán is - mindjárt idézem, melyik paragrafusban - a 15. § (4) új bekezdésében, ami szerint az eredeti 11. § (2) bekezdésének első mondatát meg nem kell alkalmazni. Miről is szól ez? Arról szól gyakorlatilag, hogy az átlagosnál jobb földet csak ideiglenesen lehet á tminősíteni, ilyen értelemben ezt majd nem kell alkalmazni. Ha visszatérek erre a golfpályára, merthogy ez egy eléggé jellemző példa, akkor azt kell hogy lássuk, hogy úgy történik meg a belterületbe vonás ezen területek kapcsán, hogy adott esetben a helyi építési szabályzatot is, mondjuk, módosítják hozzá, ami viszont nem csak sport- és rekreációs területeket feltételez, hanem már ott van oktatási célú terület, intézményi terület, lakóterület és így tovább. Ezt hogy hívja a magyar nyelv? Ezt úgy hívja, hogy kisváros, kistelepülés. Ezek a területek nemcsak hogy mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket jelentenek a jövőben is, hanem egyben beépítésre szánt területeknek a különbözőfajta építési övezetét is jelenti; magyarul, fordítsuk le még egyszer: kisvár ost, kistelepülést jelent. És ezek szerint önök majd nem akarják ezt az egyébként rendkívül
