Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 11 (301. szám) - A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független):
277 megjelenő oktatásban, de én hiszek benne, hogy alapvetően mégiscsak az agrároktatás általános oktatásban való megjelenésével lehet elérni azt, hogy a köztudatba n, elsősorban a vidéki köztudatban a termőföld mint valódi érték jelenjen meg. Vane erre lehetőség? Nagy lépést tettünk: van. Hitoktatás van, erkölcsoktatás van, és én úgy gondolom, hogy emellé oda kell majd passzolnia az agrároktatásnak. Ha ezt is el tud juk érni, akkor nem úgy nőnek fel a falusi gyerekek, hogy elvágyódom a faluból, mert itt nincs munkalehetőség, nincs jövőlehetőség, hanem úgy nő fel a falusi gyerek, hogy úgy érzi, hogy igen, neki itt van lehetősége, hiszen itt van a termőföld, és rá fog j önni annak a szépségére, annak az ízére. Még egy fontos dolog, amit már említettem. Minek és milyen módon, milyen hasznosításra akarjuk visszavezetni a termőföldművelésbe ezeket a területeket? Itt nem lehet elhagyni azt a gondolatot, hogy az öntözés széles körben történő kiterjesztése nélkül a területeknek egy jelentős része az alföldi területeken - pont ott, ahol egyébként komoly víztartalékokkal rendelkezünk - nem lesz lehetséges, csak olyan módon, hogy az külterjes, nagyüzemi megoldásokat fog szolgálni. Ha van víz, akkor van belterjes gazdálkodási lehetőség. Ha van víz, van lehetőség arra, hogy ott, azokon a területeken olyan öntözést lehessen megvalósítani, amely a megélhetést már sokkal kisebb területeken is biztosítani tudja, mint egyébként a gabonater mesztés területén. Ezek alapvető változások az elkövetkezendő időkben, de az a tény, hogy hozzányúlt a kormány ehhez a területhez, azt igazolja számomra, hogy megvan a szándék, hogy ebbe az irányba elinduljunk. Ha ez a törvény csak kis lépéssel is szolgálj a azt a kívánatos magyar agrárreformot, amelynek több ága van, de amelynek az egyik ága éppen ez, akkor meggyőződésem szerint mindenki jó szívvel támogathatja ezt a törvényt, ennek az elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti pads orokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Magyar Zoltán Képviselő Úr! Az előbb azért nem tudtam önnek válaszolni, mert egyeztettem a hivatal munkatársaival. Nincs akadálya annak, hogy a módosító javaslatok at az ülésnap végéig lehessen beadni, ennek megfelelően az általános vitát az államtitkári választ követően nem zárjuk le, hanem annak lezárására - éppen azért, hogy házszabályszerűen beadhatók legyenek a módosító javaslatok - csak az ülésnap végén kerül s or. Köszönöm szépen. Ángyán József képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. TuriKovács Béla alelnök úr felvetéséhez szeretnék kapcsolódni, messzemenően egyetértve azzal a megjegyzésével, hogy a fö ldvédelemnek, de a helyi közösségek megvédésének is alapeszköze, hogy a kezükben maradjon ez az erőforrás, a falu kapja meg a földjeit, és azt látjuk, minthogyha nem ez a folyamat indulna el vagy zajlana itt körülöttünk. Példát mondok. Lepsényben a földek 20 százalékát használják a gazdálkodó családok, 80 százalékuk pedig egy külső befektetői köré, a Mezortcsoporthoz tartozó DélBalaton Agro három éve lejárt szerződéseivel mindig újra megkapja tőlünk, a közösségtől ezt a földet, miközben tizenöt család a g yerekeivel valóban ott áll földön, és szeretnék azt megművelni, és mi azt mondtuk nekik, hogy ti kapjátok meg. Ez a földvédelemnek is az alapkérdése, mert jó állapotban akarja majd a gazdaságát átadni a fiának meg az unokájának. Ez egy abszolút más szemlél et, mint a befektetői szemlélet. Mindeddig nem sikerült elérni, hogy ehhez a földhöz a helyi gazdák hozzájussanak. Mondom még egyszer: 20 százalékát használják a helyi közösség emberei annak az erőforrásnak, ami őket illetné, és az egész közösség, a magyar ság szempontjából is alapkérdés lenne, hogy meg tudjuke a jövő generációk számára őrizni ezt az erőforrást. De mondhatnám Kajászót és más példákat. Somogyban olyan olasz érdekeltség van, aki be is keríti a földet, és át se tudnak járni a földeken a helyie k, nemhogy birtokolhatnák. Ez a földvédelem alapkérdése, és ha ezt az alaperőforrásunkat valóban nem a helyi közösségek fogják birtokolni… Csányi bekerített ott
