Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 11 (301. szám) - A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független):
275 esetén kényszerhasznosítás, szociális földprogramba való bevonás önkormányzatok révén. Nagyon helyes! A törvényjavaslat részletesen foglalkozik a más célú hasznosítás megszűnését követő újrahasznosítási eljárás szabályozásával is. Ez is régi hiányt pótol. “A termőföld védelmének érvényesítése a településrendezé s és a településfejlesztés során” című fejezetben is az átlagosnál jobb minőségű termőföldek védelmére helyez nagy hangsúlyt a törvényjavaslat. A 9. és 13. §ban a törvényjavaslat pontosítja a termőföld más célú hasznosításának fogalmát és az ezzel kapcsol atos eljárási szabályokat. Majd szigorítja a törvényjavaslat a belterületbe vonás lehetőségét is azzal, hogy ahol még van belterületbe vont fejlesztési lehetőség, annak felhasználásáig elutasítja az újabb belterületbe vonást. Külön hangsúlyozza a célkiterm elő hely és a külfejtéses bányászat tevékenységének lehetőségeit, nagy figyelmet szentelve a környező település mezőgazdasági tevékenységének folytatásával és jövőbeni lehetőségeivel, így elutasítja a település külterületének 25 százalékát meghaladó igényb evételt. A törvényjavaslat részletesen foglalkozik a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításra vonatkozó szabályozással, útmutatást adva az ingatlanügyi hatóság tevékenységéhez. Később meghatározza a földvédelmi eljárás igazgatási, szolgáltatási dí ját, majd a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértékét is, növelve azokat, és a földvédelmi járulék magasabb díjának bevezetésével elsősorban a magasabb minőségű talajok földvédelmi járulékát növelve, míg az alacsony kategóriánál pedig meghagyva a régi díjakat. Meg kell jegyeznem még azt is, hogy a földvédelem nemcsak ennek a földvédelmi törvénynek a feladata, hiszen a termelés során a gazdák támogatási követelményeinél is a földvédelem jelentő s szerepet kap a helyes gazdálkodási gyakorlatban mind a túlműtrágyázási lehetőségek, bár ez a jelenlegi helyzetben nem nagyon történik meg, mind a monokultúrás kukorica termelését a feltételek nem engedélyezik, de hiszen a természet sem engedélyezi, hisze n a kukoricabogár megakadályozza azt, hogy 34 éves vagy ettől több idős kukoricatermesztés lehessen. Köszönöm szépen a figyelmet. Támogatjuk a törvényjavaslatot. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőpe rces felszólalásra Ángyán József képviselő úr következik. Parancsoljon! DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független) : Két megjegyzést szeretnék még, elnök úr, ha megengedik, a problémakörrel kapcsolatban. Az egyik, hogy a túltrágyázás, túlhasználat vane ma Magyarországo n vagy sem, amit Örvendi László vetett fel. Úgy látom, hogy kettészakadt a világ e tekintetben is. Vannak szuperintenzív nagygazdaságok, ahol bizony ez a probléma felmerül, és van leszakadó mezőgazdaságú tájak sora és gazdálkodók is, akik pedig egyszerűen nem képesek arra, hogy a talajerőt visszapótolják egyszer. Tehát legalább annyit adjanak, amennyi szükséges. Tehát kettészakadt itt is a világ, egy ilyen bipoláris rendszer kezd kialakulni. Azt hiszem, hogy ez nem jó, környezetvédelmi, talajvédelmi szempon tból sem jó. A másik, amire szeretném felhívni a figyelmet: ahhoz, hogy beavatkozhassunk a káros folyamatokba, a talajromlás folyamataiba, egy nagyon komoly monitoringrendszert kell működtetni. Azt hiszem, erre érdemes fordítani. Tudnunk kell, hogy mi tört énik, milyen folyamatok zajlanak. A TIM, TIRrendszerek ugyan megvannak, de sokkal nagyobb intenzitással kellene ezt a fajta problémát kezelnünk. A monitorozás, a figyelése a folyamatoknak, az adatgyűjtés, ezek feldolgozása, elemzése régen nagyon szisztem atikusan ment, rendszeresen, időszakonként feldolgozva azt, hogy milyen is az állapot, a talajaink mutatói hogy néznek ki, a humusztartalom, a savanyúság és a többi, illetve a talajtápanyagok formája. (11.20)
