Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 5 (321. szám) - Az emberi méltóság védelme és a bizonyítékok meghamisításának megakadályozása érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz kivételes sürgős eljárásban benyújtott módosító javaslatról történő hat... - A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2701 A bevételi oldalt meghatározó adótörvényekkel kapcsolatban még az ötletelés zajlott, például hogy lesze élelmiszeráfacsökkentés, amire nagy igény lenne nemcsak a fogyasztók, hanem az iparág ré széről is, tehát még az ötletelés zajlott, amikor a kormány már a benyújtott költségvetés vitájában magyarázta az egyes előirányzatok teljesíthetőségét. Ennek a gyakorlatnak a következménye, hogy évente többször is módosítani kell a költségvetési előirányz atokat, pótlólagos intézkedések bevezetésére van szükség, új adókra, zárolásokra, megszorításokra. Az idén már hét alkalommal módosította az Országgyűlés az ez évi, 2013. évi költségvetést, tavaly, 2012ben ez kilencszer fordult elő, tehát ez nem a stabili tás irányába mutat. Nem látni, hogy a 2014. évi költségvetés hogyan illeszkedik a ’13. évi teljesítéshez, vagyis hogyha most változtatjuk a központi költségvetés bevételi és kiadási fő számait, akkor ezt a változtatást a benyújtott javaslat figyelembe vesz ie vagy sem. Néhány konkrét észrevételt is szeretnék azért tenni, először a formához. A törvényjavaslat összesen 19 törvényt módosít, 39 paragrafusba foglalva. A javaslat indoklással együtt is mindössze 29 oldal. Erre lehetne azt mondani, hogy a stabilitá s irányába hat, mert semmi nem változik, három év alatt szépen megemelték az adókat, és az most ott is marad, nem kell ezen változtatni (Babák Mihály közbeszól.) , viszont a működésnek a problémái jelezték, hogy az ágazati törvények nincsenek hozzáigazítva a költségvetés működéséhez, a gyakorlat sokkal több problémát jelzett, mint amennyit itt most önök kezelni próbálnak. A korábbi években a megalapozó törvények 86 oldalon, illetve 90 paragrafusban írták le, lényegesen szélesebb körben, az ágazati törvények változását. Jelen javaslat az elmúlt évek egyik legrövidebb, költségvetés megalapozásáról, megutózásáról szóló törvényjavaslat, a költségvetés tényleges megalapozására igazából alkalmatlan, vagyis a javaslat ugyanolyan komolytalan, mint maga a költségvetés i javaslatnak az alátámasztottsága. Néhány tartalmi észrevételt is szeretnék tenni. Hiányos a költségvetés megalapozásához szükséges jogszabályi háttér. (10.20) Ezt rögzítette az Állami Számvevőszék alelnöke is a költségvetés megalapozatlanságával kapcsola tban előadói beszédében az alábbiak szerint: “A törvényjavaslat benyújtásának időpontjában nem álltak rendelkezésre teljeskörűen a költségvetést megalapozó jogszabályok, különös tekintettel az adótörvények módosítására.” Erről a kis beterjesztésről már nem beszélt, mert akkor ez még csak nem is látszott. Ugyancsak problémás, hogy már a jövő évi áfabevételeket is veszélyezteti az a káosz, amit a pénztárgépek Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz történő internetes bekötésével kapcsolatban okoztak. A mai hírek arról szólnak, hogy egy belső minisztériumi jelentés is kaotikusnak nevezi az állapotot, és a NAVhoz rendeli az engedélyek kiadását. Az látszik, hogy az üzleti mutyi a pénztárgépek terén már megvalósult, de közel százezer hazai kereskedő, kisvállalkozás egyelőr e csak a hátrányát, a működésének ellehetetlenítését látja e megoldás mögött. Összefoglalva: ez a javaslat ugyanolyan megalapozatlan, mint maga a jövő évi költségvetésről szóló javaslat. Tulajdonképpen illik is hozzá, mivel egyformán komolytalan mind a ket tő. A jövő évi költségvetést olyan számokra építették, mint például az ez évi 0,9 százalékos növekedés. A legújabb kutatói adatok szerint, amit persze sajnálunk, jó, ha 3 százalékos növekedés lesz. (Dr. Veres János: Három tized!) Ékes képviselő úr itt olya n szépen szólt hozzá, hogy egyet is értettem vele, hogy növekedő pályára kell állítani a gazdaságot. Csak az látszik, hogy önöknek nem sikerült. A magyar gazdaság a 2005ös szinten teljesít (Babák Mihály: Mínusz 7 százalék! - Zaj a Fidesz padsoraiból.) az elmúlt három évben, múlt évben visszaesés, ebben az évben stagnálás a tényszerű adat. Tehát ezek a makrogazdasági tervszámok meglehetősen bizonytalanok. Miközben egyre romlanak a szegénységről szóló mutatók, egyre inkább nyílik a jövedelmi olló, amit az ál lamtitkár úr kedvezőnek tart a tegnapi hozzászólása alapján, a kormány újabb forrásokat von el a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportoktól, köztük a rokkantaktól és a szegényebb gyermekes családoktól is azért, hogy azokat a stadionépítésre és egyéb pres ztízsberuházásokra fordítsa.
