Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 4 (320. szám) - Egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán):
2671 rendszervált ozás pillanatában rendezni, 24 évvel a rendszerváltozás után, bármennyire is fáj nekünk, lehetetlen. (0.00) Ezért én azt tudom mondani, hogy bármennyire is az igazságérzete, és azt is mondhatnánk, hogy a társadalom jelentős részének az igazságérzete nem ta lálkozik azzal a jogi rendszerrel, amelyben kénytelenek vagyunk bizonyos vélt vagy valós történelmi sérelmeket, az elszenvedésen túl, véglegesen elfogadni, kénytelenek vagyunk, ezzel együtt is csak arra tudom figyelmeztetni önmagunkat, az egész Házat és a nyilvánosságot is, hogy nem szabad a jogállami rendszert kikezdeni. Ezért csak addig mehetünk el, ameddig a jog szerinti tulajdonosoknak a műtárgyait vagy a vagyonelemeiket birtokba adjuk. Ha ezt most ingóság helyett ingatlanra fordítjuk le, akkor azt mond hatjuk, ha egy ingatlannak nem történt meg az államosítása, és persze nem történt meg az elbirtoklás, képviselő asszony, mert ott beszélhetünk elbirtoklásról, akkor azt birtokba kell adni a tulajdonosának, amennyiben ő birtokba akarja venni. Ennek van a je lenlegi jogszabályi környezetben valós alapja és jogcíme. De ha az ingatlan államosítása vagy az elbirtoklása megtörtént, jelen pillanatban nincs jogcím a visszaadásra, és azt mondjuk, azt gondoljuk, hogy nem is lehet ilyen jogcímet egy lezárt kárpótlási f olyamat után megteremteni, még akkor sem, ha egyébként ön, vagy nem egy esetben én is, és még nagyon sokan mások is igazságtalannak vagy nem eléggé kielégítőnek érzi a kárpótlás évekkel ezelőtt lezárt folyamatát. Zárásul csak azt szeretném mondani, tisztel t képviselőtársaim, hogy igen, sokszor érezzük úgy, hogy valami nem igazságos. Sokszor érezzük úgy, hogy valami nem teljesen jól kezeli a rendkívül összetett történelmi, érzelmi problémáinkat. De egy biztos: ez a törvényjavaslat, amely a tisztelt Ház előtt fekszik, húsz év óta, a kárpótlás óta az első olyan törvényjavaslat, amely alapvetően próbál orvosolni olyan jogsérelmeket, amelyek magántulajdonosok, akár legyenek elsődleges tulajdonosok vagy örökösök, jogos igényét kívánja kielégíteni. Kicsit a záró mo ndatba belekavarodtam, de azt hiszem, értik, hogy miről beszélek. Ezért én arra kérem még egyszer a képviselőtársaimat, hogy ezt a törvényjavaslatot szíveskedjenek támogatni. Amennyiben úgy érzik, hogy jogtechnikailag lehet csiszolni ezen a javaslaton, ha lehet adott esetben pontosítani rajta, tegyék meg. Nekem is van több gondolatom, lehetséges, hogy még módosító indítvány is lesz belőlük. Számomra például nagyon kérdéses az, hogy természetes személyeknél meg kelle húznunk a határt vagy nem. Mert van egy ilyen belső szakmai vita a körünkben. Csak hogy említsek egy példát, nem olyan régen az egri érsekkel beszélgettem arról, hogy az egri érsekség egykori képei, amelyek jelen pillanatban az egri vár egyébként fantasztikus képgyűjteményében vannak kiállítva, jog szerint nem mentek át az állam tulajdonába, és még csak ki sincs írva ezeknél a képeknél az egri képtár gyűjteményében, hogy azok nem az egri képtár, pontosabban a magyar állam - a volt megyei múzeumról van szó - tulajdonai, hanem az érsekség tulajdona i. Azzal együtt, hogy az érsek atya természetesen nem akarja azokat a képeket onnan hazavinni és felakasztani a saját hálószobájában vagy dolgozószobájában, nem akarja a közösséget megfosztani attól az élménytől, hogy egy fantasztikus gyűjteményben nézhess ék ezeket a képeket, csak egyfajta lelki, szellemi igénye van. Ahogyan egyébként az előbb említett magyar nemesi családok tagjainak is. Legalább legyen kiírva minden egyes képnél, hogy az egri érsekség vagy a magyar katolikus egyház tulajdona. Szerintem ez méltányolható igény, és szerintem erre ez a törvényjavaslat lehetőséget teremt. Ezért még egyszer kérem, hogy szíveskedjenek támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket. Megígérem elnök úrnak, hogy többet ma már nem szólok hozzá. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tiszt elt Képviselő Úr! Készséggel (L. Simon László: Úgy értem, hogy a mai ülésnap alatt.) szót adok önnek újólag akár rendes felszólalásra, akár kétpercesre, mert tudomásul veszem, hogy az
