Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 4 (320. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BARÁTH ZSOLT (Jobbik):
2652 kudarcait segítették elő. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy a nevelőszülőknél is a gyermekfelügyelői munkakör betöltéséhez szükséges feltételek valósul janak meg, legyen érettségi bizonyítványhoz, makulátlan előélethez követve, hiszen ez igen felelősségteljes munka. A következő kérdésem államtitkár úrhoz: hol tart a speciális nevelőszülőképzés? Megjelenik a szükségletek megállapítása után a speciális, a különleges és a kettős szükségletű gyermek. Kérdezem, eddig nagyon keveset hallottunk erről, és a törvényjavaslatban sincs erre kitérés, nagyon fontos kérdés lenne, ugyanis a speciális és különleges szükségletű gyerekek speciális és különleges elbánást, ne velést igényelnek. A nevelőszülők pedig, akik azokon a tanfolyamokon részt vesznek, és akkreditálják őket, és azután megkapják akár a hivatásos vagy a sima nevelőszülői lehetőséget, ők speciális és különleges gyerekekre hogyan lesznek kiképezve? A nevelősz ülők díjazásával kapcsolatban még egyszer szeretném felhívni a figyelmet a szociális szférában dolgozók munkabéremelésére. A szociális ellátásban dolgozók bérei a létminimum alá kerültek, ezáltal a munkavállalók és családtagjaik veszélyhelyzetbe sodródnak; lassan kevesebbet keresnek a segítő szakemberek, mint egyes szociális juttatásból élők, akik segítését a szociális szférában dolgozók végzik. Az alacsony bérek nem arányosak az elvégzett munkával, azok nemzetgazdasági értékével. A béremelés elmaradása az ágazat összeomlásához is vezethet, hiszen a tapasztalt, képzett, elhivatott szakemberek szakmaelhagyásra, sőt országelhagyásra is kényszerülhetnek. Ezzel kapcsolatosan egyébként adtunk be költségvetési módosítót, bízva a kormány támogatásában. Üdvözlendő a 31. §, miszerint a gyámhatóság a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével védelembe veheti továbbá - a) pontban - a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértési tényállást megvalósító gyermeket és a szabálysértést elkövetett fiatalkorút. Érthető a 33. § is. Arra a jelenségre viszont szeretném ismét felhívni a figyelmet, hogy egyre több kísérő nélküli gyermek jelenik meg sajnos. Az a véleményem, hogy erre sokkal jobban oda kell figyelni - erről is szól a lanzarotei egyezmény, u gyanis sajnos ezek a kiskorúak bűncselekményt követhetnek el, és bűncselekmények áldozataivá válnak. Nem olyan rég nagy port vert fel - nem magyar példa - a görög cigány családból előkerült szőke kislány, akitől a szülő önként vált meg, mert nem tudott ról a gondoskodni. A gyermekkereskedelem, a gyermekkizsákmányolás egyre nagyobb méreteket ölt a világban - Magyarországon is mellesleg , mely mellett nem elegendő annyival elmenni, hogy ha 60 napon belül nem tér vissza a kísérő nélküli gyermek, akkor ideiglen es elhelyezése megszűnik. Rátérnék mondanivalóm utolsó részére, a gyermek személyes szabadságának korlátozása a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában fejezethez. Tehát a súlyos pszichés vagy magata rtászavarral küszködő, a súlyos disszociális tüneteket mutató és a pszichoaktív szerek hatása alatt álló vagy küzdő gyermekeknek a szükséglet szerinti elhelyezése - és itt az integrált elhelyezés kezd előtérbe kerülni - igen nehezen elképzelhető speciális, különleges vagy kettős szükségletű lakásotthonokban, amikor az ott dolgozók szakmai háttere sem mindig biztosított. De itt gondolok, amit az előbb már említettem, a speciális és különleges nevelőszülőkre, illetve azokra a nevelő családokra, ahol speciális és különleges szükségletű gyermekek vannak elhelyezve. Hogy mennyire valósulhat meg szükséglet szerinti elhelyezés, ezzel kapcsolatban is vannak fenntartásaim, mert itt legfőképpen a létszám szokta meghatározni, és egy lakásotthonban lakó fiú- és lánygyer mekek nemi aránya szokta meghatározni az elhelyezést. (22.30) Hogy miként fog ez a törvény után, a törvény alapján megváltozni és tényleg a szükség szerinti elhelyezés hogyan fog megvalósulni, nem nagyon tudom elképzelni, és ezzel kapcsolatban igen nagy fe nntartásaim vannak.
