Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 4 (320. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz):
2645 Ahhoz, hogy a gyermekek számára biztonságos hátteret és családi mintát jelentő nevelőszülői hátteret lehesse n biztosítani, elengedhetetlen a nevelőszülők biztonságát is garantálni. A megfelelően kiválasztott, felkészített és megbecsült nevelőszülőtől várható el a színvonalas ellátás és nevelés. A nevelőszülőnél elhelyezett gyermek legfőbb érdekére tekintettel a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetését követően is megmarad a lehetőség arra, hogy az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett nevelőszülőknél nevelkedő gyermek a Gyvt. szerinti napközbeni ellátásokat is igénybe vehesse. A gondozot t gyermek optimális személyiségfejlődése és társadalmi integrációjának sikeressége feltételezi a fejlesztési lehetőségek, eszközök, színterek lehető legszélesebb körét, így a napközbeni ellátás igénybevételének lehetőségét is. A nevelőszülők állami közfela datot látnak el a családjukban valamilyen ok miatt nem nevelhető gyermekeknek saját háztartásukban történő ellátásával, nevelésével. A nevelőszülői tevékenység a munkajogviszonyhoz képest számos sajátosságot mutat; például a munkaidő hossza, a gyermek élet korához, szükségletéhez, napirendjéhez igazodó tevékenység, a gyermek vér szerinti családi kapcsolatainak figyelembevétele és támogatása, ami szükségessé teszi az önálló jogviszony megteremtését. A nevelőszülői tevékenység munkaként és professzióként törté nő elismerésének alapja az a nevelőszülővel szembeni elvárás, hogy a nevelőszülő ne csak szeresse, és odaadással gondoskodjon a gyermekről, hanem egy szakmai team tagjaként szakemberként működjön együtt a gyermek nevelésében, sorsának alakításában, vér sze rinti családjával való kapcsolattartása elősegítésében, hazagondozásában, örökbe fogadó családhoz történő átgondozásában. E tevékenység ellátásához speciális tudás, képességek és kompetenciák szükségesek, amelyek elsajátítása csak látott minták alapján nem lehetséges; felkészítést és folyamatosan fenntartott együttműködést, tanulást feltételez. Ezt szolgálná a nevelőszülői tevékenységért járó díjazás tervezett átalakítása, valamint az új foglalkoztatási jogviszony egy lépcsőben, időben nem fokozatosan törté nő egységes bevezetése, amellyel elkerülhető a nevelőszülők közötti különbségtétel és az abból fakadó feszültség, bizonytalanság. Ezt biztosítaná a társadalombiztosítás kiterjesztése valamennyi nevelőszülőre a díjazás oly módon történő átalakításával, hogy egyrészt a jogviszonyfolytonosság biztosítható legyen, másrészt a díjazás nagysága a nevelőszülő által ellátott gyermekek számától és ellátási szükségletétől függően alakuljon. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetése és a 12 év alatti gyerme kek nevelőszülőnél történő elhelyezésének megvalósítása 2014. január 1jétől többletforrás bevonását igényli. A szükséges többletforrás összege 4,671 milliárd forint, melyet a 2014. évi központi költségvetésről szóló törvény biztosít. A gyermekvédelmi szak ma általános tapasztalatai alapján elengedhetetlen a kettős - különleges és speciális - ellátási szükséglet fogalmának megalkotása, és ennek megfelelően a gyermek számára a szükséglethez igazodó, és ezáltal a gyermek fejlődését elősegítő ellátás törvényi k ereteinek megalkotása. A gyakorlatban ugyanis állandó nehézséget okoz azon gyermekek gondozási helyének kijelölése és a mindenekfelett álló érdeküket szolgáló ellátás nyújtása, akik különleges ellátási szükségletűek, például fogyatékossággal élők; és egyid ejűleg esetükben speciális ellátási szükséglet is megállapítható, például súlyos pszichés vagy magatartási zavar tünetei miatt. A hatályos szabályozás nem mondja ki egyértelműen, hogy lehetséges a speciális szükségletű gyermek nevelőszülőnél, illetve gyerm ekotthonban történő integrált elhelyezése. A tervezet pótolja ezt a hiányt, a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleményéhez kötötten. A gyermek szükségletéhez igazodóan kell az intézményrendszert tipizálni. Ezért a tervezet tartalmazza a speciáli s vagy különleges lakásotthon fogalmát. A nevelési felügyelet alkalmazásával kapcsolatban felmerült gyakorlati problémák megoldása érdekében indokolt a gyermek személyes szabadságának rövid időtartamú korlátozását különválasztani a nevelési felügyelet elre ndelésétől. Mindkét intézkedés alkalmazható a speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, illetve a
