Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 11 (301. szám) - A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - VARGA GÉZA (Jobbik):
265 el; tehát azt az értéket, amit államtitkár úr is úgy aposztrofált, hogy bizony felelősek vagyunk azért, hogy a következő generációk számára ezeknek a talajoknak a termőképességét megőrizzük. Obreczán képviselőtársam is említett talán kutatásokat, ne m tudom, hogy ugyanarról a kutatásról beszélünke, de nem is ez a lényeg. Az Európai Unió finanszírozásában történtek a talajműveléssel kapcsolatos kutatások, hogy egyes talajművelési módoknak milyen hatása van a talajokra, mert megállapították azt a sajná latos tényt, hogy évente 75 milliárd tonna - átgondolni sem lehet ezt a hatalmas számot - termőtalaj tűnik el a talajdegradáció formájában. Amikor ezek a kutatások vizsgálják ennek az okát, akkor bizony a szántást, a nem megfelelő, nem megfelelő időben, ne m megfelelő talajon végzett szántást és az agrokemikáliák, mondjuk úgy, hogy átgondolatlan használatát látták az egyik tényezőnek. A talajnak regenerálódnia kell. Megújuló energiaforrásnak tekintjük, de ez sajnos ma már nem mondható el, illetve kimutatható , hogy a talajdegradáció sokkal gyorsabb fokú, mint a talaj regenerációs képessége. Ezek a kutatások azt mutatják ki, hogy Kínában például 57szer gyorsabban pusztul a termőtalaj, mint ahogy az megújulni képes. Ahogy mondtam, a nem megfelelő művelési módok és természetesen a szél- és vízerózió is idetartozik, de a szél- és vízerózió sem tud akkora károkat tenni egy megfelelően művelt területen, mint ha ezt nem megfelelően teszik. Ugyan Kínában a legborzasztóbb ez a kép, a regenerációs képesség 57szeres mut atója a talajpusztulás tekintetében, azonban ez Európában is 17szeres. Európában is ez a 17szeres egy európai átlag, de ezen belül azokon a területeken nagyobb a talajpusztulás, ahol monokultúrában ipari növényeket állítanak elő. (10.30) Itt ugyan most a talajvédelmi törvény módosításának tervezetét tárgyaljuk, de ezt nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a magyar agrárszerkezet ebből a szempontból enyhén szólva is javításra vagy változtatásra szorul. A talajvédelmi bírságokat és a terület kivonásával járó díjakat, hogy ezek milyen mértékűek, a javaslat mellékletében a táblázatból láthatjuk. A részleges kivonás esetén a szorzó 1000 forint aranykoronánként, a végleges kivonásnál pedig osztályokba vannak sorolva. Ezek jelentős számok, például az első osztályba n az aranykoronaszorzó 184 ezer forint/aranykorona a végleges kivonás esetén. Ha ezt beszorozzuk egy jó 30 aranykoronás területen, akkor olyan 6 millió forintos nagyságot kapunk. Ez mondjuk, egy gazdálkodónak soknak tűnik, de gondoljunk bele, amikor a leg jobb területen egy újabb multicég akar telephelyet nyitni, neki ez a 6 millió forint semmi, hektáronként! A díjak viszonylagos magas volta mellett további differenciált megközelítést javasolnánk, vagyis amikor egy területet csak azért akarnak kivonni, mert az egy útkereszteződésben, utak találkozásánál van, és piaci szempontból az a legmegfelelőbb egy multicégnek bevásárlóközpont létesítésére, ezt a díjat vidáman ki fogja fizetni. Ebben az esetben is a díjat kell olyan mértékűre emelni, hogy meggondolja leg alább azt, hogy a piaci helyzet, a telephely pozíciójának megválasztásakor figyelembe vegyen olyan területeket is, ahol mondjuk, barnamezős beruházással vagy esetleg rosszabb minőségű földön lehet ezt megvalósítani. E törvényben lehetne esetleg szabályozni azt, hogy ezeket a díjakat, amelyeket így beszedünk - sok vagy kevés; akinek fizetni kell, annak sok szerintem, az államnak pedig nem túl magas bevétel , ezeket a díjakat kutatásokra kellene fordítani. Kutatásokra, olyanokra, amelyek a talajvédelmet érin tik, illetve a talajvédelem lehetőségeinek a módszereit kutatják. Nem titok, nem árulok zsákbamacskát azzal, hogy itt az ökológiai gazdálkodás sokkal nagyobb mértékű kutatására gondolok, mert az ökológiai gazdálkodásban hazánk közel sem használja ki azt a potenciált, amit ez a művelési mód talajvédelmi szempontból magában hordoz. Egy összehasonlítás: mondjuk, Csehországban a kilencvenes évek közepén egytizedét sem érte el az ökológiailag művelt terület aránya, egytizedét sem érte el, akkor Magyarországon ez olyan 4050 ezer hektár körül volt, tehát szinte a térségben vezetőnek számítottunk ebből a szempontból. Ma Csehországban 10 százalék az ökológiai minősítés alatt művelt területek aránya, hazánkban pedig 12 százalék körüli, de itt is a legelők nyomják me g ezt a hazai arányt is. Tehát azt gondolom és javaslom a kormánynak, hogy
