Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 4 (320. szám) - Az emberi méltóság védelme és a bizonyítékok meghamisításának megakadályozása érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PÁLFFY ISTVÁN (KDNP):
2639 hogy egyébként a becsület csorbítá sára is alkalmas, teljesen személyes, ide nem való dolgot alkalmazott felszólalásában. A rágalmazás és a becsületsértés ma is bűncselekmény. Nemény András a gondatlanságra szerintem egy félreértést alkalmazott. Ugyanis nem azt kívánja meg a javaslat, hogy az illető kikérje a véleményét, mondjuk, egy hang- vagy képfelvételen szereplőnek, egyszerűen idézhetném a 3. pontot, de most ettől megkímélem, úgy sincs itt. Schiffer András sincs itt, de azért képviselőtársaimnak mondom, hogy társadalmi és közéleti jelen ségekre válaszol a javaslat, a jogalkotás. Ez a dolgunk; ha a bajai videó most került elő, akkor az a dolga az Országgyűlésnek, a törvényhozónak, hogy erre azonnal és most reagáljon. Szintén Schiffer Andrásnak szól az, hogy a feltárás és a felhasználás köz ött jelentős különbség van. Ha a sajtó föltárja a dolgokat, azzal az égadta világon semmi baj nincs. Ha ilyen módon használja fel, mint azt a hvg.hu tette, akkor a jövőben valóban ez a törvényjavaslat, jogerőre emelkedve, ezt szankcionálni fogja. A kampány pedig ugyanúgy csak tényekre alapulhat, egyetlen demokratikus parlamenti párt sem engedheti meg magának, hogy a kampányban olyan elemeket alkalmazzon, amiket nem tud alátámasztani. Nyilvánvaló, hogy a javaslat elfogadása után sem fog senki megszállni szer kesztőségeket. Már csak azért sem, mert a szocialista vagy liberális és egyéb posztkommunista képviselőtársaink és utódaik megszállták már azokat a szerkesztőségeket éppen eléggé. Tehát aligha férne oda be egyéb más megszálló. Szintén Schiffer Andrásnak mo ndom, hogy a polgári peres eljárásban, és már csak ezért sem elegendő ott jogi lehetőséget teremteni a jogorvoslatra, sem természetes személyek, sem jogi személyek, sem a közösségek nem kaphatnak teljes jogorvoslatot, mert vagy nincs pénzük, vagy nincs tud ásuk, vagy nincs ügyvédjük, nincs esélyük. Őket ilyen esetben az államnak kell a büntetőeljárás során megvédenie. Staudt Gábor képviselőtársam szintén a gondatlan alakzattal foglalkozott leginkább. Én azt mondom erre, hogy igenis elvárható, elvárható, hogy a közzétevő, az, aki nyilvánosságra hoz hang- és képfelvételt, gondos legyen. Ez a minimum. Ez a minimum. Ha valódi, ha ellenőrzött annak a bizonyos felvételnek a tartalma, akkor az égadta világon, mondom, semmi probléma nincsen. Nem lesz feljelentő, és n em lesz belőle ügy. Azt mondta Staudt Gábor, hogy a szerkesztőségek még vállalják a polgári eljárást vagy a polgári eljárás kockázatát. Hát kérdezem én, micsoda felvetés ez. Micsoda dolog ez, hogy úgy gondolkozik egy szerkesztőség, egy újságíró, egy főszer kesztő, hogy azt még bevállalom, hogy polgári eljárásban veszítsek, de azt már nem vállalom be, hogy a büntetőeljárás során két évig terjedő szabadságvesztést mérhessenek ki rám? Hát ez egyértelműen azt jelenti, hogy a szándékai nem tisztességesek, hogy ne m végzi el a munkát, legjobb esetben gondatlan. Ipkovich Györgynek pedig: ugye, nem tudtuk előre, nem tudhattuk előre, hogy az ellenzék, mondjam így, hogy ne pártokat címezzek meg, az ellenzék körül vagy a soraikban lévő szereplők ilyen eszközökkel szállna k be a kampányba, a bajai kampányba, és egyáltalán. És ha maliciózus vagy gúnyos akarnék lenni, még azt is mondhatnám, hogy bár sejthettük volna az önök eddigi szereplése alapján. De megkímélem ettől, inkább csak azt mondom, én ugyan nem vagyok jogász, de a vastagja, ahogy ön mondta, egy vastag tévedés volt. Ugyanis az a) és a b) pontot nem tudja megkülönböztetni. Jogász, de itt mondjuk, a két betű jelent alapvető különbséget. Az a) pontban egyértelműen a készítést szankcionálja a javaslat egy évvel, a b) p ontban a nyilvánosságra hozatalt, immáron két évvel, és annak a minősített eseteit pedig, azt a bizonyos kettőt, a nagy nyilvánosság előtt valót, illetve a jelentős érdeksérelmet okozót hárommal. Ehhez képest ebben a bizonyos b) esetben a gondatlanság egy évvel büntethető. Tisztelt Képviselőtársaim! Még mindig nincs válasz azokra a kérdésekre, hogy ki írta ezt a megrendezett jelenetet. Hogy a producerek mikor rendelték meg az anyag forgatását, hogy a bajai választás előtt vagy utána készü lt el a felvétel, hogy határidőre készülte el, hogy mi volt az a határidő, a bajai választás előtti vagy utáni? Hogy a produkciós csapat hogyan dolgozott, kik voltak a színdarab rendezői, mikorra rendezték a premiert, s a többi, mi volt a szándék a bemuta tóval, hogy