Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 4 (320. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
2604 adóssal a mesterségesen feld uzzasztott tartozásállományt, mégpedig valósnak ismertetik el, miközben ez egy virtuális, a bank által kreált számlán gyűlő pénzösszeg, aminek köze nincs a valós tartozáshoz. Nemcsak azért nincs, mert a PSZÁF és az MNB jelentéseiből kiderül, hogy a devizak ölcsönöknek csak mintegy ötöde mögött volt bármiféle devizabevonás, és az sem bizonyítható, hogy ezeket milyen célra fordították, de azt is látni kell, hogy mintegy 3000 milliárdnyi összegre becsülik azt a teljes pénztömeget, amelyet a bankok csak ezen vis szaélésekkel tarkított konstrukciók által kivontak a magyar lakosság zsebéből, és 600 milliárdra becsülik azt a be nem fizetett adótömeget és azokat a közterheket, amelyeket kikerültek ezek az érintett intézetek. Tehát itt az egész magyar költségvetést és egész Magyarországot akkora károk érték, amelyek elszámoltatásért kiáltanak. Épp ezért mondjuk azt, hogy ezen újabb mentőövkísérlet egy szépségtapasznak elég lehet. Meg is lehet igennel szavazni, de óriási hiba lenne egyrészt az áldozatok kiszolgáltatott v oltát így hagyni, a kiszáradt gazdaságot ebben a helyzetben hagyni, és el kell mondjuk, itt van még egy óriási hiány: üres a vádlottak padja. És mi meg akarjuk tölteni a vádlottak padját a korábbi bankvezérekkel, az összes felelőssel, aki részt vett az évs zázad csalásában és átverésében; meg akarjuk tölteni a vádlottak padját a pénzügyi felügyeleti vezetőkkel, akik érintettek voltak ebben, tudtak róla, mégsem szóltak egy szót sem, mégsem figyelmeztettek senkit, és végig kell gondolni az eddigi kormányzatok felelősségét is, és azon kormányzati tisztviselőket is el kell számoltatni, kivételezés és kivétel nélkül, akik, még egyszer mondom, az évszázad csalását, az évszázad átverését engedték Magyarországra. Nagyon fáj nekünk, hogy ez százmilliá rdokba, ezermilliárdokba került. De nem ez fájt a legjobban. Az az üzenet fáj a legjobban, hogy ezzel azt üzenik mind a piacnak, mind a külföldnek, mind a globális futószalagnak, hogy Magyarországgal bármit meg lehet tenni. Mert ha Magyarországon a bankren dszer ezt megteheti a polgárokkal, a lengyel tiltáshoz hasonló ellenreakció nélkül, a horvát és szerb nagyon markáns bírósági ítéletekhez hasonló ellencsapás nélkül, akkor Magyarország azt üzeni, hogy gyarmat. Akkor Magyarország azt üzeni, hogy ezt a kiszo lgáltatott és pária sorsot, amit az állampolgárai átélnek, nem akarja sem Magyarország Kormánya, sem a felügyeleti szervei megváltoztatni, hiszen ha meg akarná, akkor nem aszpirint adna a haldoklónak, hanem előállna a teljes körű megoldáscsomaggal: felvéte lkori árfolyamon forintosítaná a hiteleket, kártérítést foganatosítana annak arányában, hogy mennyivel többet fizettek az érintettek a szükségesnél, kilakoltatási moratóriumot addig rendelne el, amíg a probléma meg nem oldódik, mindemellett soronkívülisége t és illetékmentességet biztosítana a bíróság és a törvényszék előtt, ezenfelül pedig a teljes végrehajtói szakágat felülvizsgálná, állami ellenőrzés alá vonná a teljes szisztémát, adott esetben a NAV szakértőinek kiképzésével, majd bevonásával, megszüntet né az önálló bírósági végrehajtó nevű, sajnos maffiózóelemekkel tarkított intézményt, és elérné Magyarországon, hogy egy fogyasztóvédelmi razzia keretein belül minden egyes állampolgár pénze, bankbetétje, háza, élete és jövője is biztonságban legyen. Köszö nöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Vágó Gábor képviselő úr, LMP. VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő társaim! Rogán Antal frakcióvezető úr felvezetőjére szeretnék reagálni. Tehát egy olyan országban, ahol tankönyvi szinten működik a hatalomelválasztás elve, ott a parlament pártjai és a parlament egésze sem szólíthatja fel a bíróságot bármilyen ítélet megh ozatalára. Így hát arra várni, hogy majd valamikor döntenek valamit a bíróságok, és majd utána van csak lépéshelyzetben a parlament, eléggé nonszensz. Azt gondolom, hogy itt van a lehetőség a törvényhozók kezében arra, hogy a jogi környezetet megváltoztass ák úgy, hogy az ügyészségnek kelljen indítania eljárásokat. A parlamentben van a
