Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 4 (320. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - ROGÁN ANTAL (Fidesz), a napirendi pont előadója:
2598 Országgyűlés tere is megnyílt arra, hogy esetleg újból lépéseket tegyen a devizahitelesek megsegítése érdekében. A Bankszövetség javaslatát a kormánykörökben ismerik, de a teljes nyilvánosság nem ismeri, ezért mindenképpen indokoltnak látom, hogy ez a javaslat nyilvánosságra kerüljön, és érdemben folyjon vita arról, hogy a Bankszövetség javaslata valóban segítséget jelente a devizahitelesek számára, de ezt ítéljék meg az érintettek maguk. Addig is azonban nem lehet olyan helyzet, hogy van olyan devizahiteles az országban, aki a kormány által már eddig is nyújtott, bevált megoldások valamelyikével nem tud érdemben élni. Márpedig, valljuk be őszintén, hogy ilyen emberek voltak és jelen pillanatban is vannak. Az ő számukra kell a bevált megoldások mindegyikét vagy legalább valamelyikét elérhetővé tenni. Enne k megfelelően teszünk ebben a törvényjavaslatban javaslatot arra, hogy az Országgyűlés egyik oldalról a végrehajtás alatt állókra a moratóriumot terjessze ki, és ez a moratórium a törvényjavaslat elfogadását követő napoktól egészen április 30ig tartson. N yilvánvaló, hogy ebben az időszakban a Bankszövetség javaslatából meg lehet fontolni, melyek azok a pontok, amelyeket esetleg a végrehajtási moratórium vagy a végrehajtás alatt állók tekintetében megfontolhatónak lát az Országgyűlés, hogy törvényben rögzít sen, de más javaslatokat is meg tudunk fontolni. Például az LMP képviselőcsoportjának van egy javaslata, amelyik egy jogi megoldást kínál ebben a tekintetben. Azt gondolom, hogy messze nem tökéletes ez a javaslat, de szintén egy olyan irány, amit érdemes m egfontolni. Ez a végrehajtás alatt állókra vonatkozik, akik viszont ez alatt az időszak alatt nem veszíthetnek semmit, hiszen azzal, hogy ha elfogadjuk a moratórium kiterjesztését, velük szemben végrehajtás nem folytatható le, tőlük lakás nem vehető el. De számtalan olyan ember van az országban, aki fizetési késedelemben szenved, jóval több mint százezren. Egyes adatbázisok szerint körülbelül 120 ezren, más adatbázisok szerint 170 ezren. Erre mondtuk azt a törvényjavaslat indoklásában, hogy ha a számtani át lagot nézzük, akkor minimum 150 ezren vannak az országban olyanok, akik 90 napon túli késedelemmel rendelkeznek, ellenük végrehajtási eljárás nem indult el, ellenben szeretnének élni valamilyen formában valamilyen segítséggel, hogy ismét fizetőképessé válh assanak. Ezek az emberek eddig nem léphettek be az árfolyamgátba. Az ő számukra is és mindenki más számára, aki eddig nem léphetett be az árfolyamgátba, az árfolyamgát feltételeinek teljes feloldását javasoljuk, azaz az árfolyamgát megnyitását minden deviz ahiteles számára. Az árfolyamgátnak számtalan előnye van, erről ne feledkezzünk el, hiszen ez lényegében egy rögzített árfolyamon való törlesztést jelent. A svájci frank esetében ez 180 forint. Ez még mindig magasabb, mint az a körülbelül 160 forintos árfo lyam, amin annak idején felvették a hiteleiket, de talán még beleszámít abba a kategóriába, amit belátható kockázatnak lehet minősíteni. És az nyugodtan elmondható, hogy aki az árfolyamgáttal él, az a kamatokon és a törlesztőrészleteken körülbelül 25 száza lékot spórol a jelenlegi árfolyamállapotokhoz képest. Ezért én azt gondolom, ha az a több mint 100 ezer, 100 vagy 150 ezer ember, aki 90 napon túli fizetési késedelemmel rendelkezik, ellenben szeretné rendezni a helyzetét, élhet ezzel a segítséggel - ami a z ő számukra azt mondja, hogy 25 százalékkal alacsonyabb törlesztőrészletet kell kigazdálkodniuk , akkor az már sok ember számára érdemi és megfontolható lépés. Ezért az árfolyamgát kinyitása tényleges és érdemi segítséget jelenthet nagyon sokak számára. Ugyanígy azt gondolom, hogy az árfolyamgát többi feltételét is érdemes eltörölni, hiszen ha kinyitjuk, akkor valóban mindenki előtt nyissuk ki az árfolyamgát működtetésének a gyakorlatát. Tisztelt Képviselőtársaim! Azonban ez még nem jelenti azt, hogy ezen túl ne lenne érdemes megfontolnunk a későbbiekben több lépést a devizahitelesek megsegítése érdekében. Az én személyes meggyőződésem szerint egy alapvető jogi kérdést kell eldönteni, nem nekünk, hanem leginkább a bíróságoknak, ez a kérdés pedig arról szól, hogy milyen belátható kockázatot ismertek, tudtak és mérlegelhettek azok az emberek, akik annak idején tömegével aláírták a devizahitelszerződéseket. Jogi szempontból ma már látható, a mai napon is született olyan bírósági
