Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 30 (319. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
2512 Az előttünk fekvő tervezet, látszik, hogy szakmai kidolgozottságú és ahogy azt az előttem szólók is elmondták, továbbgondolja azokat a folyamatokat, amelyeket meg kellett tenni a versenyjog területén és a Versenyhivatal hatékonyabbá tételére. Elhangzott a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése. Itt az előzetes egyeztetés jogintézményének bevezetése támogatható cél. Jó az, ha van arra lehetőség, hogy a hatóságok kiszámítható döntéseket hozzanak, és talán a Versenyhivatal esetében is, ha előre is kell gondolkodni, akkor az egy még megalapozottabb, hosszú távú jogalkalmazást vetíthet előre. Annak különösen örülök, ha a Ket. és az infotörv ény szabályairól esik szó, hiszen az infotörvény egyrészt a magánszemélyek és az üzleti, jogi személyek adatvédelmére vonatkozik, másrészt viszont a közadatok nyilvánosságára. Tehát egy kétsíkú, két oldalról megközelíthető viszonyrendszer ez. (14.00) Mi, a mikor legfőképpen országgyűlési képviselőként tevékenykedünk, sokszor azzal a problémával állunk szemben, tudom, hogy ez egy kicsit kiterjesztőleg hat a témához képest, de el kell mondani, hogy sokszor olyan állami vállalatok is, amelyek természetesen egyr észt önálló jogi személyként tevékenykednek, de mondjuk, állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak, félreértelmezik sokszor az üzleti titok fogalmát, és sokszor akár még monopolhelyzetben, mondjuk, kötelező feladatot ellátva is úgy értelmezik, hogy bizo nyos körben az adatok üzleti titoknak minősülnek, és ezért nem szeretnék kiadni az állampolgárok vagy akár országgyűlési képviselők részére sem. Természetesen ilyenkor a bírósági jogorvoslat fennáll. De nagyon fontos, és itt a szemléletre szeretnék utalni, hogy az infotörvény szellemisége, ami egyrészről a magánadatokra, másrészről, ami talán még ennél is fontosabb, a közadatok nyilvánosságára vonatkozik, ez jelenjen meg minél több törvényben, és azt örömmel konstatálom, hogy itt is megpróbálnak egy hasonló szemlélettel élni. Az iratbetekintés szabályozása négy eljárást illet. Nagyon helyesen ketté van választva a kérelemre vagy a hivatalból indult eljárás. Itt könnyen belátható, ha egy hivatalból indult eljárás hatékony lefolytatásához szükség van arra, hog y adott esetben az érintett felek ne tudjanak akár a vizsgálat irányára vagy a különböző, már bizonyítékként rendelkezésre álló tényekre információkat kapni. A kérelemre indult eljárásoknál természetesen más a helyzet. De az egy elfogadható garanciának tűn ik, hogy az eljárás jogerős befejezése után bárki betekinthet az adatokba, tehát ez a köznyilvánosságot is igyekszik megteremteni. Új szabályozásként kerül bevezetésre, hogy egy adatot akkor kezel üzleti titokként a GVH, ha az adatot szolgáltató személy va gy az adat jogosultja erre vonatkozó nyilatkozatot tesz, ez nyilván egyfajta átgondolását jelenti az érintett cégek részéről is az adott szituációnak. Viszont, hogyha ők ezt megteszik, akkor úgy tűnik, hogy a GVHnak üzleti titokként kell kezelni ezeket az adatokat, és természetesen itt is a jogorvoslat lehetősége adott. Tehát én itt ebben a részben a jogi érdekek védelmét megvalósultnak látom. Az, hogy helyben, ha egy lefoglalásra sor kerül, akkor alapvetően fő szabályként helyben kell átvizsgálni a megfel elő adatokat, mondjuk, a számítógépeket, ez is egy fontos kitétel. Az sem jó, hogyha a GVH eljárása adott esetben túlságosan blokkol egy vállalkozást, itt is meg kell találni azt az egyensúlyt, ami a hatékony állami fellépés és az azon túl lévő, már zavaró behatásoknak a megfelelő egyensúlyát megtartja. Maga az általános indokolás is kitér arra, amivel felvezetőként kezdtem a hozzászólásomat, hogy ugyan a megtévesztő és az összehasonlító reklámra vonatkozó rendelkezések jelenleg is a versenyhatóság, illetve a bíróság által kikényszeríthetőek, és hogyha ezekre a reklámokra gondolunk, akkor itt újra a fogyasztóvédelem mint fő szempont merülhet fel. Tehát ez a tevékenység nagyon is fontos tud lenni. Azzal is egyet tudunk érteni, az emberi erőforrások nagyon fon tosak, és a jól képzett munkaerő és a jól képzett szakértők az előfeltételei az ilyen típusú munkáknak. Sajnos az államigazgatásban nagyon gyakori az a cserélődése a szakembereknek, ami sokszor nem teszi lehetővé azt - nem tudom, hogy a GVHnál mi a helyze t, remélem, hogy ott jobb a helyzet,
