Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 30 (319. szám) - A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
2504 Köszönöm szépen, elnök úr. A képviselő urak már elkezdték megvitatni azt a témát, amit kérdezett tőlem Sáringer képviselőtársam. Én csak Varga Géza képviselőtársamat egészíteném ki annyiban, hogy én azért hoztam ezt ide önök elé, mert ez tényleg egyoldalú az érzésünk szerint. S ha emlékszik rá, azzal folytattam, hogy fontos lenne az egyeztetéseket valahogy beépíteni, és ennek a fontosságát szeretnénk hangsúlyozni. Ezért is kértem azt, hogy lehessen az ülésnap végéig módosító javasl atokat benyújtani, mert erre irányuló javaslatokkal szeretnénk élni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel több képviselő felszólalásra nem jelentkezett, megkérdezem Czerván György államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Czerván György: Igen.) Államtitkár úr jelzi, hogy válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Öné a szó. CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Té nyleg csak nagyon röviden szeretnék reagálni, hiszen az látszik és érzékelhető volt, és szeretném is megköszönni minden frakciónak, hogy alapvetően - ha szabad így fogalmazni - egy húron pendülünk, nagy az egyetértés. Mindenki egyetért azzal, hogy az ágaza t stratégiai jelentőségű, ahogy ezt az expozémban is elmondtam. A mezőgazdasági kibocsátáson belül 810 százalék körül mozog az ágazat jelentősége. Magyarország igazából egy vetőmagnagyhatalom, és valóban, ahogy Sáringer képviselő úr is mondta, nagyon kom oly kereslet mutatkozik külföldön is a jó minőségű magyar vetőmag iránt, s nemcsak azért, mert jó minőségű, hanem azért is, mert GMOmentes, ami külön értéke. Én magam a Tápiómentének vagyok az országgyűlési képviselője már 1998 óta. Az Agrobotanikai Intéz et is megemlítésre került, aminek most már NÖDIK a neve, de a környéken, Tápiószelén és a Tápió mentén mindenki csak Agrobotanikának hívja. Ez a világ hetedik legnagyobb génbankja, ezért valóban egy olyan érték, ami tulajdonképpen nemzeti kincsünk. Amire s zeretnék reagálni, az gyakorlatilag az, hogy többen is érintették a témát, hogy a kifüggesztés jó megoldáse vagy sem, meg hogy a határidők, a határnapok jóke vagy sem. Mi nyitottak vagyunk, tehát ha lesz módosítási javaslat ezzel kapcsolatban, azt meg fo gjuk fontolni, hogy a jegyzőnek kéne ezt ellenőrizni, vagy minden termelőt ki kéne értesíteni. Én is termeltem kukoricavetőmagot, így tudom, az életben ez úgy működik, hogy a vetőmagtermelő elemi érdeke az, hogy értesítsen minden izolációs védőtávolságon belüli termelőt, mert ő nagyobb értéket állít elő 1 hektárra, 1 holdra vagy nem tudom mire, négyzetméterre vetítve, és nem az az érdeke, hogy majd utólag megnyerjen egy pert vagy kártérítést kapjon, hanem az, hogy ezt az értéket elő tudja állítani. Nyilván , aki nagyobb területen gazdálkodik, annak több szomszédja vagy izolációs távolságon belüli földhasználója van, mint aki kisebb területen, ám ezt nyilván le lehet szabályozni törvényben vagy egyéb jogszabályban. De mondom, az élet azt diktálja, hogy keress e meg, mert nemcsak faluhelyen, hanem mindenhol, ahol mezőgazdasági termelési folyik, milyen termelő az, akár vetőmagtermelő, akár más növénytermelő, aki nem ismeri a szomszédjait, a környező földhasználókat. Ez nem életszerű, a gyakorlatban ez nem így műk ödik. Úgy gondolom tehát, hogy ez a dolog valóban kezelhető. S még annyit: lehet, hogy Lengyel Szilvia tudatosan említette - vagy nem tudatosan, mindegy , nemcsak cégek termelnek vetőmagot, hanem magánszemélyek is. És fordítva is igaz a dolog, hogy ki ves zélyeztet kit. Én úgy gondolom, hogy ezt a dolgot helyre lehet tenni, mint ahogy a földtörvényben is próbáltuk, próbáljuk. Majd most jön be év végéig még a feles földtörvény, ebben majd meg kell fogalmaznunk precízen, hogy ki a vetőmagtermelő, vagy ki szám ít vetőmagtermelőnek. Szintén Lengyel Szilviára visszautalva: a tájfajták és az oltalmi díjak kapcsán nyitott kapukat dönget. Ezt a dolgot a Vidékfejlesztési Minisztérium is fontosnak tartja, csak ezt nem ebben a jogszabályban kell kezelni, más jogszabályo k vonatkoznak ezekre a területekre.