Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 10 (300. szám) - A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
239 szabályok összhangjának megteremtése. Ennek eredményeként a szerzői jogi törvényben új , önálló fejezetbe került az árva művek felhasználására vonatkozó összes rendelkezés. Az egységes rendelkezések egyrészt tartalmazzák a már hivatkozott hatósági engedélyezési rendszer 2009 óta hatályos, kisebb módosítással ellátott szabályait. Másré szt a törvény az irányelv nyomán átültetett rendelkezésekkel a továbbiakban bizonyos kedvezményezett intézmények, például könyvtárak, archívumok számára azt is lehetővé teszi, hogy ezek egy erre a célra rendelt egységes európai uniós adatbázisban szereplő árva műveket szabadon digitalizáljanak vagy ilyeneket az interneten hozzáférhetővé tegyenek. Ennek feltétele, hogy az adott mű az intézmény gyűjteményének részét képezze. E kedvezményezetti körön kívüli felhasználók, illetve az irányelv hatályán kívüli fel használási módok és műtípusok tekintetében továbbra is hatósági engedéllyel biztosítható a jogszerű felhasználás. Mindezeken túl az új rendelkezések a hazai intézmények számára egyúttal lehetőséget biztosítanak arra is, hogy amennyiben a gyűjteményükben ta lálható művel összefüggésben lefolytatott gondos jogosultkutatásuk nem vezet eredményre, akkor a művet az uniós adatbázisban maguk is rögzítsék, és azt hatósági engedély nélkül felhasználják. Az iparjogvédelmi tárgyú módosítások közül a technikai és kodifi kációs jellegű kiigazításokon túlmenően kiemelést igényelnek a szabadalmazási eljárásban az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentéssel összefüggő változások. A módosítást gyakorlati megfontolások indokolják, amelyek ennek a dokumentumnak az iparjogvédelmi oltalomszerzést, valamint a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet támogató pályázati eljárásokban való felhasználhatóságát kívánják elősegíteni. A változások azt a célkitűzést tartják szem előtt, hogy a szabadalmazhatóságra vo natkozó előzetes hatósági nyilatkozat igénylésének keretei rugalmasabbá váljanak a szabadalmi bejelentők számára. Ennek érdekében egyfelől nyolc hónappal meghosszabbodik a jelentésre irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidő, amely különösen akkor kedvező a bejelentő számára, ha olyan pályázaton kíván indulni, ahol az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés benyújtása feltétel vagy előnyt jelent. A módosítás másik iránya szintén a pályázati kiírásokban foglalt határidőknek történő megfelelést kívánja elősegíteni azzal, hogy megteremti a jelentés gyorsított, két hónapos határidővel történő elkészítése iránti kérelem benyújtásának lehetőségét. Mindemellett a törvényjavaslat tartalmazza a kontradiktórius iparjogvédelmi eljárások egyik speciális költségviselési szabályának a pontosítását is, mely a jelenlegi jogszabályi anomáliát hivatott megszüntetni. A javaslat világossá teszi, hogy szabadalmak esetében a megsemmisítési eljárás során, védjegyekkel kapcsolatos ügyekben pedig a törlési vagy a megszűnés megállapítására irányuló eljárás során az oltalomról való lemondás csak akkor írható a jogosult javára az eljárási költségek viseléséről való döntés meghozatalakor, ha az az oltalom kezdő napjára visszaható hatállyal történt. Az innovációs törvény kis terjedelmű kiegészítését az indokolja, hogy a törvényben meghatározott kutatásfejlesztési ügyekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a Nemzeti Adó- és Vámhivatal általi kirendelés alapján végzett szakértői tevékenységére vonatkozóan az első egy év jogalkalmazási tapasztalatai alapján szükségessé vált egyes eljárási kérdések felülvizsgálata és kodifikációtechnikai megfontolások alapján való kiigazítása. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kutatásfejlesztési minősítésben szerzett tapaszt alata, valamint a hatóságok, bíróságok részéről jelentkező igény indokolja, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ne csupán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal általi kirendelés alapján működhessen közre az egyes tevékenységek kutatásfejlesztésként történő m inősítése, valamint egyes költségeknek a kutatásfejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetősége kérdésében, hanem a hatóságok, bíróságok megkeresése alapján is végezhessen szakértői tevékenységet. A kutatásfejlesztési minősítési eljárás szabályainak kiegészítését az az eljárásgazdaságossági megfontolás indokolja, hogy az ügyfél jogorvoslati kérelme alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának legyen lehetősége saját hatáskörben is visszavonnia vagy módosítania döntését.
