Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 29 (318. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről, valamint a Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÓTH CSABA (MSZP):
2367 A másik: nem tudom, hogy emlékezneke mé g a Lamperthforintokra. Én még élénken emlékszem, ugyanis Salgótarján nemigen kapott belőlük, mert nem viselkedett jól. A szóhasználat, képviselő úr, abból adódik, ahogyan önök kormányoztak. Mi nem viselkedtünk jól, mert ennek a városnak már 2006 óta fide szes vezetése volt. 2006 és 2010 között egyetlenegyszer, Boldvai László képviselő úr azon ígéretére, hogy a felsőoktatást megmentjük, Salgótarjánba érkezett a Lamperthforintokból 14 millió forint. (16.20) Ehhez képest működési támogatás, hozzájárulás, én kétségkívül elfogadom ezt a kifejezést is, de most nevezzük támogatásnak, ami Salgótarjánba, mondjuk, 2013ig érkezett, meghaladja a 2 milliárd forintot. Ennyiben segítette az Orbánkormány Salgótarjánt. A következő, hogy hogyan tervezünk akkor, ha működés i támogatásra lehet számítani. Megint csak a Lamperthforintokat említem. (Az elnök csenget.) A kistelepülési önkormányzatok még nagyon jól emlékeznek rá, hogy ők az önök kormányzása idején csak úgy tudtak tervezni, hogy számoltak arra, hogy majd kapnak a Lamperthforintokból. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő előre bejelentett felszólaló Tóth Csaba képviselő úr, MSZP. TÓTH CSABA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnö k úr. Tisztelt Országgyűlés! A felszólalásomban két társadalmi csoport helyzetéről kívánok beszélni, egyrészt a megváltozott munkaképességű emberekről, másrészt pedig a kis- és középvállalkozókról. Arról, hogy ez a költségvetés mit jelent számukra, arról, hogy milyen módon érinti őket. Az első részben a megváltozott munkaképességűek szempontjából nézzük a javaslatot. A szelektív társadalompolitika újabb költségvetési lenyomata fekszik előttünk. A szociálpolitika területét nézve a jövő évi költségvetés a köv etkezőket mutatja. Ez egy olyan választási költségvetés, amely a kevés jól hangzó ígéretre is csak alig szán többletforrást, miközben valójában további összegeket von el az igazán rászorulóktól, és közben sokkal többet fordít presztízsberuházásokra. Tehát miközben egyre romlanak a szegénységről szóló mutatók, a kormány újabb forrásokat von el a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportoktól, köztük a rokkantaktól és a szegényebb gyermekes családoktól azért, hogy azokat például stadionépítésekre költse. Ráadás ul a jövő évi költségvetés nem hoz kedvező változást a megváltozott munkaképességű emberek számára sem. A Széll Kálmántervből is világos volt már, hogy a rokkantakat csalóknak, munkakerülőknek állítják be, miközben súlyos egészségügyi problémákkal küzdő e mberekről van szó. Olyan megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott személyekről, akik ha munkát tudnának is vállalni, akkor sem valószínű, hogy őket alkalmaznák. Ezzel együtt álszent és hazug kampányt folytatott a kormány, csak hogy a megszorításokat alátámassza. Ezt mutatják a költségvetés jövő évi számai is. A rokkantsági ellátások 4000 millió forinttal csökkennek, ami azt jelenti, hogy vagy még több embert rúgnak ki a rendszerből, vagy csökkentik az ellátásokat. A rokkantsági ellátásokat megállapít ó Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal költségvetési támogatása is csökken 370 millió forinttal, miközben egyre növekednek a feladatai. Hogyan biztosíthatják így a komplex felülvizsgálatok elhúzódásából fakadó kiadásokat? Ez azt fogja jelenteni, hog y a leterhelt bizottságok még leterheltebbek lesznek, ami könnyen a precizitás és a szakmaiság kárára mehet. Ez pedig elsősorban a rokkantakat, a fogyatékosokat fogja hátrányosan érinteni. Mint ahogy eddig is. Tele van a sajtó és az internet a rokkantak em bertelen felülvizsgálati eljárásaival. De gondoljunk akár olyan esetekre, amikor hiába minősítenek valakit a sokadik felülvizsgálat után is munkaképesnek az orvos szakértői felülvizsgálaton, de a munkaalkalmassági vizsgálatokat végző adott szakorvos nem ad erről
