Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 29 (318. szám) - Határozathozatal a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SESZTÁK OSZKÁR (KDNP):
2334 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk az írásban előre bejelentett felszólalásokkal. Megadom a szót Seszták Oszkár képv iselő úrnak, KDNPképviselőcsoport. SESZTÁK OSZKÁR (KDNP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Talán azért nem választják a kedvezőbb adószabályokat a lehetőséggel érintettek, sok esetben találkoztunk vele, mert akkor nem lenne szükségük köny velőre, és a könyvelőjük, minő véletlen, azt tanácsolja nekik, hogy ne válasszák a kedvezőbb adószabályokat, hiszen úgy talán a könyvelő munkájára sem lenne szükség. Nem biztos, hogy ez a könyvelői hivatásra vagy szakmára jó fényt vet, persze nyilván vanna k kivételek, és a kivétel erősíti a szabályt. A többség nyilván nem így ad tanácsot az ügyfélkörébe tartozó vállalkozásoknak vagy magánszemélyeknek, de amíg ezek az intézkedések lehatnak a társadalom mélyrétegeibe, vagy tudatosulnak ezek a lehetőségek, az nyilván időbe telik. És mindjárt el is jutottunk az adórendszer egyik nagyon fontos sajátosságához, az állandósághoz vagy a stabilitáshoz. Leginkább ezt szokták ellenzéki oldalról kifogásolni az adóváltozásokkal kapcsolatban az elmúlt években, és elmondják , hogy mennyi új adó keletkezett. Persze, azt mindig elfelejtik hozzátenni, illetve szándékosan nem teszik hozzá, hogy a ciklus elején milyen kisadókat szüntetett meg a parlamenti többség, az akkor hivatalban lévő új kormány kezdeményezésére. (13.40) Tehát jelentős mértékben szűntek is meg adók, ugyanakkor az a kétségtelen tény, hogy az elmúlt időszakban kellett új adóeszközökhöz is nyúlni a kormányzatnak, olyan új adóeszközökhöz, amelyek alapvetően nem az embereket, nem a magyar kis- és középvállalkoz ásokat sújtották, hanem a multicégeket. Illetve ha adónemeket, új adófajtákat vezetett be a kormány, amit a parlamenti többség megszavazott, akkor azok olyan társadalmi célokat szolgáló adók voltak, amelyek bizonyos fogyasztási típusok visszaszorítását cél ozták. Itt a chipsadóra gondolhatunk, amely nem népjóléti cikk vagy nem közszükségleti cikk, és ilyen módon a fogyasztása egyébként társadalmi célokat szolgál, hogy visszaszorítsuk, másrészről pedig a költségvetési bevételeket is nyilván növelte; ugyanakko r célzottan, tehát például a chipsadó az orvosi béremelésre volt fordítva az elmúlt években. Tehát a stabilitás szemüvegével vagy a stabilitás szemszögéből kell vizsgálnunk egy adórendszert, annak a minőségét. Ilyen szempontból a jövő évi adóváltozások jó hírrel szolgálnak mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára, hiszen mint ahogy már többször elhangzott, az adórendszer finomhangolását végzik el, az eddigi adóváltozási tapasztalatainak a leszűrését és a szükséges, indokolt változtatások meghozás át szolgálják ezek az újabb nagyon finom és csekély jogszabályi változások. Az előterjesztés célja ezen túlmenően a gazdálkodási környezet működését könnyítő feltételek megteremtése, az adózás gyakorlati területein tapasztalható adminisztrációs terhek csök kentése, a vállalkozói környezet adópolitikai eszközökkel való javítása, a magánszemélyek, illetve családok adó, illetve járulékterheinek csökkentésére irányuló intézkedések megvalósítása, a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedések körének bővítése, a jogalkalmazás során felmerülő problémák orvoslása, és jogharmonizációs célú módosításokat is tartalmaz az adócsomag. Ezek a kiemelt célok számos, a különböző adó- és járuléktörvényekben javasolt rendelkezések módosítása révén érhetőek el. Ennek értelmében 2014. január 1jétől kiszélesedik a gyermekek után járó családi adókedvezmény igénybevételének lehetősége. A bevezetésre kerülő családi járulékkedvezmény, jelesül az egészségügyi és a nyugdíjjárulékból igénybe vehető járulékkedvezmény jövedelmi pozícióiba n javulást eredményez elsősorban azon családok, valamint két gyermeket nevelő egyedülálló szülők esetében, akik eddig nem tudták igénybe venni a családi kedvezményt teljes összegben.
