Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 10 (300. szám) - A belső piaci információs rendszer hazai működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
232 illetve az adatvédelem kérdéskörét törvényi szinten kell alkalmazni, módos ítani kell az alábbi törvényeket: a 2009. évi LXXVI., a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényt, 2001. évi C., a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényt, és az 1997. évi CLIV. , egészségügyről szóló törvényt. Az IMI meg fogja könnyíteni a vállalkozások és a hatóságok munkáját, életét. Ennek fényében a KDNPfrakció támogatni fogja a törvénytervezetet. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (16.10) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjából írásban előre bejelentkezett felszólalásra Z. Kárpát Dániel képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Megadom a szót, parancsoljon, jegyző úr! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tiszt elt Ház! Az előttünk fekvő előterjesztés álláspontom szerint nagy vitát nem generálhat, hiszen egy, a hatékonyság felé mutató, a hatóságok munkáját megkönnyítő eszközről van szó, és teljesen egyértelmű módon egy olyan irányról, amely Magyarország esetében is könnyítéseket érhet el mind közigazgatási, mind hatósági eljárási téren. Fontos azonban leszögeznünk, hogy itt egy brüsszeli módszer, rendszer átvételéről, egy ahhoz történő harmonizálásról van szó, aminek értjük a mozgatórugóit, ugyanakkor gondolkodjun k tovább, hogy mire lehetne még használni egy ilyen rendszert. Nyilvánvaló, hogy a különböző bizonyítványok, végzettségek, papírok leellenőrizhetősége, a különböző papír alapú ellenőrzési folyamatok lerövidítése, ezek digitális átállítása egy költségtakaré kos, XXI. századi folyamat, teljesen egyértelmű, hogy ezt támogatni kell. Ugyanakkor van egy másik fontos terület, ami a jövő területe, talán még nem is most aktuális erről tárgyalni, de egy gondolatkísérletet mindenképp megér: ez pedig az egészségügyi szo lgáltatók helyzete. Azon belül is egy nagyon specifikus terület mutatkozik, amellyel kapcsolatban egyébként rengeteg szakértői anyag érhető el, nemcsak a világhálón, de különböző ezzel foglalkozó szakkonferenciák véganyagai kapcsán is. Ez pedig egyértelműe n az orvosok, egészségügyi dolgozók, szakápolók vándorlása, hasonló módon végzettségeik ellenőrzése és ellenőrizhetősége. Ha bulvárpéldát szeretnék felhozni, akkor adott volt egy holland neurológus, aki jó néhány betegét félrediagnosztizálta, egyikük ebből kifolyólag öngyilkos lett, aztán ez a neurológus átköltözött Németországba, és mintha mi sem történt volna, folytatta a praktizálást, pedig ez a rendszer és egy továbbfejlesztett változata tökéletesen alkalmas arra, hogy az ezzel kapcsolatos kilengéseket, néha visszaéléseket visszanyesegesse. De itt is adódik egy probléma, hogy a brüsszeli Bizottság korábbi javaslata szerint a hivatalos fegyelmi lépéseket rögzíti az orvosok, egészségügyi szakápolók kapcsán ez a rendszer, de például egy súlyos műhibát nem. Tehát nagyon leegyszerűsítve: ha eltiltják a praktizálástól az illetőt, azt igen, de olyan súlyos műhibát, ami után adott esetben a páciens nem akar szóba állni azzal a szolgáltatóval, orvossal vagy vállalkozóval, azokat nem. Talán meglepő lehet ez a felve tés, hiszen Magyarország a másik irányba tart jelen pillanatban, tőlünk áramlanak ki az orvosok, szolgáltatók, egészségügyi szakápolók, ugyanakkor ez a kiáramlás egy vákuumot teremt, amit nyilván feltöltenek majd valahonnan, és egyáltalán nem biztos, hogy csak FeketeAfrikából vagy Ázsiából. Tehát egy visszafelé, egy másik irányba történő rotációs folyamat is megfigyelhető, és nyilvánvaló, hogy érdemes felfigyelni ezekre. De további tippeket is adhatnánk: az úgynevezett pénzügyi szolgáltatók tekintetében a hatóságok fokozottabb együttműködése szintén nélkülözhetetlen, gondoljunk csak az úgynevezett gyorskölcsönöket biztosító társaságokra vagy a fogyasztói csoportokhoz hasonló csapatokra. Nyilvánvaló, hogy itt is történt előrelépés, hiszen január 1jétől elvi leg szerencsére már nem lehet hasonlóakat működtetni. Ugyanakkor az úgynevezett világhálós boltok hazai székhellyel rendelkező szakágai, illetve külföldi cégekkel kapcsolatban álló
