Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 29 (318. szám) - Határozathozatal a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VÁGÓ GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2304 állandóan változnak, folyamatosan hónapról hónapra, másmilyen gyárat lassan meg se éri nyitni Magyarországon, csak számlagyárat. Ez nagyon elkeserítő. Magának az adórendszernek az egyik legfőbb hibája az állandó változékonysága. Az, ho gy az adózást befolyásoló részletszabályok folyamatosan változnak, azt hozza magával, hogy nem lehet kiszámítható módon előre tervezni egy üzleti ciklust. Nemhogy egy hosszabb projekt megtérülését nem lehet előre látni, de már azt sem lehet, hogy a követke ző félévben vagy a következő negyedévben hogyan tud gazdaságosan működni egy vállalat. Ez elbizonytalanítja azokat, akik munkahelyeket tudnának és szeretnének teremteni Magyarországon. Egy olyan biztonságos adórendszerre van szükség az LMP véleménye szerin t, amit évente maximum kétszer lehet változtatni. Ehhez képest jóval sűrűbben találkozunk adótörvényekkel itt, a tisztelt Ház előtt, állandó utánvarrás állapotában van az adórendszer, hiszen a kormányzatban nincs világos cél a tekintetben, hogy hogyan és m iként is lehetne egy olyan stabil adórendszert teremteni, amely hosszú távon is képes a kilábalás alapját megteremteni. A vállalkozói szektor tekintetében van egy olyan feltörekvő fiatal vállalkozói réteg, amely azt gondolja, hogy hiába van neki világraszó ló ötlete, hiába van neki olyan ötlete, amely megállja a helyét a világpiacon, ezt a vállalkozását nem éri meg Magyarországon létrehozni, hiába gondolja azt, hogy ő itt szeretne élni és itt szeretne munkát teremteni. Nem járul hozzá az adórendszer ahhoz, h ogy a fiatalok érdemben vállalkozásba kezdhessenek. Ezért is van az a radikális szám… Cséfalvay államtitkár úr csóválja a fejét, de az EU 15ökben a 30 év alatti vállalkozók aránya 15 százalék. Magyarországon ez 1 százalék, nem véletlenül. Azok a startupv állalkozások, amelyek már elértek egy bizonyos szintet, amikor már átfordulnának abba, hogy tényleg profitábilisak legyenek, és már egy nagyobb növekedési fázis előtt vannak, bármennyire menő hely is és bármennyi kreatív erő is van Budapesten, azt gondoljá k, hogy jóval érdemesebb Londonban vagy más olyan kedvezőbb adózású és kedvezőbb üzleti környezetet biztosítani tudó helyen a vállalkozásukat elindítani és ott adózni, mint Magyarországon. Ez nagyon szomorú folyamat, ezen mindenféleképpen változtatni kell. (11.30) Ezen adótörvény nem alkalmazkodik ahhoz a XXI. századi kihíváshoz, amely azt mondja, hogy a legfőbb tőke a tudástőke, és minden ország ezért a tudástőkéért versenyez, és Magyarország ahelyett, hogy megtartaná, óvná, gondozná ezeket a fiatalokat, a kik hatalmas kreativitással tudnának a magyar gazdaságon előrelendíteni, ahelyett azt mondja, hogy el lehet menni innen. Nem direktbe mondják, de maguk az adószabályok és az a hatalmas bürokratikus teher, amit jelent ma Magyarországon vállalkozni, ezt hozz a magával. Van egy olyan súlyos másik társadalmi folyamat, amire szintén nem reflektál ez az adótörvénytervezet, ez a magyar társadalom kettészakadása. Ez a kettészakadás nem ma kezdődött, már húsz éve tart, viszont az elmúlt három esztendőben olyan sebes ségre kapcsolt, amely nagyon súlyos visszahatásokkal fog bírni makroszinten is. Nem véletlenül csökkent ennyire a belső fogyasztás. Azért csökkent ennyire a belső fogyasztás, mivel az alacsony keresetűek adójóváírásának elvételével egyszerűen nem tudnak az emberek fogyasztani. Most jött ugyebár a tegnapi napon a vásárlóerőképességadat, hogy Európában milyen sanyarú helyen is áll Magyarország. A horvátok jobban kijönnek a fizetésükből, mint a magyar dolgozók. Ez tényleg abszurd, és ezen sem változtat érdemb en ez az adótörvénytervezet. Nem csökkenti eléggé a munkát terhelő adóterheket és járulékokat azért, hogy valóban beinduljon egy foglalkoztatásnövekedés, azért, hogy emberi fizetést kapjanak azok a dolgozók, akik napi 810 órát ott lehúznak egy munkahelye n. Amíg nem reflektál az adótörvénytervezet arra, hogy a magyar társadalom folyamatosan kettészakad, és továbbra is az a mögöttes szándék húzódik meg az adópolitika mögött, mint amit itt az előző évek adótörvényvitája kapcsán hallhattunk a kormánypárti so rokból, hogy fel kell tőkésíteni egy réteget, és az adótörvények valójában egyetlenegy jómódú csoportot akarnak csak helyzetbe hozni, addig a magyar társadalom kettészakadása folytatódik. El lehet élni egy elitpozícióban akár
