Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 29 (318. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2273 integrációs folyamatban, ami soksok é vtizede az Európai Unió megalapításával indult. Nagyon sokan vitatkoznak Európáról, de az igazi töréspont valahol itt van, a maastrichti szerződés már egy gazdasági uniót vetít előre, és attól kezdve egy gazdasági unió megvalósítása a cél. Azelőtt pedig az Európai Közösség gyakorlatilag egy szabadkereskedelmi zóna volt. A különbség az európai szabadkereskedelmi övezet és a gazdasági unió között abban áll, hogy a gazdasági uniónál már közös politikák vannak, közös agrárpolitika, felzárkózási politika és így tovább, mindez pedig nyilvánvalóan erősíti a brüsszeli központot, hiszen egy közös politikát valahonnan irányítani kell, és közös előírásokat kell hozni az országok számára. Tehát azok a viták, amelyek nagyon gyakran előjönnek - hogy az országok szuverenit ásába mennyire szól bele az Európai Bizottság vagy az európai politika , pont a maastrichti szerződéstől indultak el, amikor már az Európai Uniónak volt közös politikája. A közös politikához kell persze közös bürokrácia is, annak a közös előírásai és mind az, ami ebből származik. Tehát ez az, ami alapvetően megjelenik vitaként. Említette azt is, hogy nyilvánvalóan ide vezetődik vissza az euró megteremtése. Azért hadd tegyem hozzá, hogy ami jelenleg zajlik, az szintén egy nagyon jelentős váltás. Az euró úgy jön létre - és ezek a maastrichti kritériumok, amit ön is említett , hogy szabályokra épül. (8.50) Ilyen szabály a 3 százalék alatti hiány, a 60 százalék alatti GDParányos adósság és még néhány szabály hozzá. A szabályok pedig olyanok, hogy vagy betartjá k, vagy nem. Például a deficitszabályt az első ország, amely megszegte, Németország volt, a második meg Franciaország. És ezután a többi tagállam is úgy gondolta, ha már egyszer a nagy tagállamoknak lehet, akkor már ők is megtehetik ezt. A végeredmény pedi g nagyon jól látható abban a részben euróválságban és abban a gazdasági válságban, ahol az Európai Unió van. Éppen ezért az Európai Unió most azzal próbálkozik, hogy szabályok helyett, amit vagy betartanak, vagy nem... - hiába vannak hozzá egyébként a megf elelő szankciók, ugye, kilenc éven keresztül folyt Magyarország ellen túlzottdeficiteljárás, 2004 óta, a szocialista kormányok idején folyamatosan. Azt például soha nem értettem meg az életben, hogy hogyan lehetett az, hogy 2006ban, amikor 3 százalék ala tti maga az előírás, 4,5 százalékos hiánycéllal nyújtják be ebben a parlamentben a költségvetést, és 9,6 százalék lett belőle. Tehát eleve már a benyújtott költségvetés is magasabb volt annál. Akkor már két éve zajlik ellenünk egyébként a túlzottdeficitel járás, de az akkori kormány képes volt benyújtani és elfogadtatni ebben a parlamentben egy olyan költségvetést, amelyik nem arról szólt, hogy kikerüljünk a túlzottdeficiteljárás alól, hanem eleve már a megadott hiánycéllal, amit a szocialista képviselő hö lgyek és urak megszavaztak, a 4,5 százalékos hiánycéllal indította. És utána a valóságban még ennél tovább is ment. Az történik jelen pillanatban Európában, a különböző tanácsüléseken is ez a legfontosabb vitapont, hogy hogyan lehet szabályok helyett kötel ező erejű intézményeket létrehozni - a legutóbbi tanácskozáson is a bankunió, vagyis a bankfelügyelet, gyakorlatilag egy intézmény, vagy a költségvetéseknek az összehangolása. Tisztelt Képviselő Úr! Említette a felzárkózást. Úgy gondolom, hogy a gazdaságta n és talán a közgazdaság egyik legnagyobb és legizgalmasabb kérdése, mitől tud felzárkózni egy ország, mi van egyegy felzárkózás után. Egy biztos, ha valaki az Európai Unióban lezajlott gyors felzárkózásokat figyeli, legyen ez akár Írország vagy akár Finn ország esete - ha visszamegyünk időben, ez is nagyon jól látható , senki attól, hogy támogatást kapott az Európai Uniótól, még egyetlenegy ország sem zárkózott fel. Minden ország csak akkor tudott felzárkózni, ha valóban a saját lábára állt. És ezt a poli tikát folytatja a kormány: először saját talpára kell állítani a gazdaságot és az országot, és azután tud felzárkózni. Csak brüsszeli segélyekre ácsingózva nem zárkózott fel egyetlenegy ország sem, Magyarországon is a felzárkózás csakis a munkán keresztül megy. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
