Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 29 (318. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2264 hiszen egy olyan devizát folyósítottak, amely valójában lehet, hogy a valóságban csak másodpercekig létezett , hanem abba is, hogy a z árfolyamkülönbözetet teljes egészében ráterhelték a fogyasztókra úgy, hogy a legtöbb esetben nem is volt róla szó a szerződésekben. Ezért gondoljuk azt, hogy van egy olyan, polgári jogon alapuló viszony két fél között, amelyből fakadó következmények nem az állam felelősségét kell hogy terheljék, és nem is azon adófizetők felelősségét, akik kimaradtak ebből a dologból. Hiszen jogosan mondják azt nagyon sokan Magyarországon, hogy kérem szépen, ők nem kerültek bele ebbe a slamasztikába, ne az ő adójukból ak arják őket megmenteni. Ezért azt gondoljuk, hogy van egy olyan megoldás, a jogi út, amely valójában tényleg a bíróságokra vezet, de nem feltétlenül szükségeltetik az, hogy perek tömkelegét tárgyalják a bíróságokon. Hiszen a kormányzat - apró zárójel: ritká n dicsérem a kormányzatot, de ez most jó lépés volt tőlük, amikor csökkentették annak az adóját, hogy a bankok elengedhessék a tartozásokat - megtette ezt a lépést, akkor a következő lépés az, hogy a bankok valóban engedjék el a tartozások egy részét. Márp edig amikor fenyegetve vannak perrel vagy el is indultak a peres eljárások, akkor sokkal, de sokkal nagyobb a nyomás arra, hogy peren kívül a két fél megegyezzen, és azt mondja az adós, hogy ennyit még nyögvenyelősen, de ki tudok fizetni, a bank azt mondja , hogy legalább akkor még ennyire a pénzemnél vagyok. Tehát csökken a teher, mindenki jobban jár, és nem is kellett bevonni az ügyletben nem érintett adófizetőket. Én azt gondolom, hogy itt van egy olyan lehetőség a gordiuszi csomó átvágására, amire csakis most van lehetőség. Minden válság egy nagy reform lehetősége is egyben. Én azt gondolom, hogy a devizaalapú hitelkrízisnél volt egy olyan térre nyíló ablak, amely megteremthette volna a szociális alapú bérlakásrendszernek az alapjait. Akkor hoztuk a nemze ti ingatlanalapról szóló javaslatunkat, amit a kormányzat lesöpört, helyette létrehozott egy eszköztelen eszközkezelőt, illetve egy olyan ócsai szellemparkot, ahova senki nem kíván beköltözni. Most lehetőség van arra, hogy valóban jogállami úton a bíróságo k előtt álljanak ki a szerződésükért a bankok, ha valóban úgy gondolják, hogy igazuk van, és a bíróságok előtt álljanak ki az adósok azért, hogy azoknak a szerződéseknek meg kelle állni a bíróságon, tehát hogy úgy ne lehessen adóst kiköltöztetni, hogy nem mondja ki a szerződésről a bíróság, hogy az megállja a helyét a magyar jogrendszerben. Én azt gondolom, hogy ha ezen az ajtón, ezen a kapun nem lép most be a magyar kormányzat, akkor az fog folytatódni hosszú évekig, ami eddig folytatódott: folyamatosan c sak a következményeket akarják kezelni, de a gyökérok ott marad, és ezért nem halad előre az ügy megoldása. Köszönöm szépen. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár úr kíván felszó lalni. Megadom a szót, államtitkár úr. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon szabadon osztogatja a jelzőket itt a devizahitelesproblémánál. Azt mondja, hogy félmegol dás. Nem tudom, hogyan lehet félmegoldásnak nevezni azt, amikor több mint 350 ezer emberen - adóson és hozzá kapcsolódóan a családján - segített már a kormány különböző megoldásokkal. Én nem hinném, hogy félmegoldás lenne önmagában az, hogy 170 ezren siker esen éltek a végtörlesztéssel, és 170 ezren pedig bejelentkeztek már az árfolyamgát mögé. Hadd tegyem hozzá, hogy aki bejelentkezett egyébként az árfolyamgát mögé, az ebben az évben körülbelül átlagosan 140 ezer forintot tudott megtakarítani. Ha ez félmego ldás, akkor nem tudom, mi lenne az egész megoldás - ennek a duplája talán. Azt mondja, hogy sikertelen. Hogyan lehet sikertelen egy olyan megoldássorozat, amikor az összes devizában lévő adóssága a lakosságnak 5600 milliárd forint, és ennek a 45 százalékár a kiterjedően már történt valamilyen változás: vagy visszafizették, vagy az eszközkezelő vette át azt a
