Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 28 (317. szám) - A pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KOSZORÚS LÁSZLÓ, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
2227 magyar pénzügyi intézményrendszerrel szemben az elmúlt években, hogy csak a határozott, világos és egyértelmű szabályok vezetnek célhoz. Volt a magyar bankrendszernek egy olyan korszaka, akkor, amikor a szocialisták kormányoztak, 2002 és 2010 között , amikor azt csinálhattak, amit akartak; amikor számukra még a szerződés sem volt kőbe vésett dolog, mert joguk és lehetőségük volt a szerződés egyoldalú módosítására. Őszintén sajnálom, hogy nekünk kellett 2010 után ezt a lehetőséget megszüntetni. Emlékez zünk vissza arra is, hogy 2002 és 2010 között jóhiszeműen biztosítva volt az a lehetőség a magyar pénzügyi intézményrendszerben, hogy egyébként a hitelfelvételnél általában nem kötötték referenciakamathoz a hitelek kamatának az alakulását. Meg is lettek a következményei. Jól láthattuk, hogy amikor a devizahiteleknél az árfolyamkülönbözet is kezdett kialakulni, akkor érdekes módon, annak ellenére, hogy mondjuk, a svájci frank vagy éppen az euró kamatszintjei lefelé mentek, ehhez képest mindenre hivatkozva n álunk, Magyarországon a svájci frank vagy euró alapú hitelek kamatai felfelé mentek. És itt is a Magyar Országgyűlésnek kellett megalkotnia egyébként a referenciakamatra vonatkozó szabályozást, amit - ha visszaemlékeznek, tisztelt képviselőtársaim - a gazd asági bizottság javaslatára a tavalyi esztendőben fogadtunk el; némileg már megbántam, hogy csak előremenőleg és nem visszamenőleges hatállyal, de ez most már egy másik kérdés, ez egy későbbi vita ebben a formában. De ugyancsak szeretném hozzátenni, hogy s zerintem az sem volt egy követendő gyakorlat, amikor 2009ben, az első komolyabb devizahiteles problémák felmerülésekor az akkori kormányzat, a Bajnaikormány, az akkori kormánypárti frakciók, az MSZP és az SZDSZ támogatásával nem kötelező érvényű szabályo kat, hanem etikai kódexeket fogadott el a bankrendszerrel szemben. Ezeket semmilyen formában nem lehetett kikényszeríteni. Ezért én azt gondolom, ezek az esetek meg kellett hogy tanítsanak minket arra, hogy ha egy alapjogot akarunk érvényesíteni a magyar p énzügyi intézményrendszerben, akkor ezt törvényben kell szabályoznunk. Ez a törvény alkalmas arra, hogy az ingyenes készpénzfelvételt fogyasztói alapjogként rögzítse, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák mind a vita során, mind pedig a későbbiekben, a határozathozatalnál. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) (18.50) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A kormány a vita későbbi szakaszában kívánja ismertetni az álláspontját. Most a bizottsági állásponto k és az egyik bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Koszorús Lászlónak, a gazdasági és informatikai bizottság előadójának. KOSZORÚS LÁSZLÓ , a g azdasági és informatikai bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A gazdasági és informatikai bizottság a mai napon megtárgyalta a törvényjavaslatot. Megállapítottuk, hogy a törvényjavaslat a kétszeres ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét biztosítja, illetve meggyőződésünk szerint azért is van rá szükség, mert az elmúlt hónapokban azt tapasztalhattuk, hogy Magyarországon a bankok és a pénzintézetek az adótartalomhoz képest sokkal jelentősebb mértékben, az adótartalom többszörös ével emelték meg a szolgáltatási díjaikat. Azt gondoljuk, hogy egyetlen banknak és pénzintézetnek sem megengedhető az, hogy alacsony keresetű embereken keressen, és azok ne tudjanak hozzáférni egyébként különdíj nélkül a fizetésükhöz. A törvényjavaslat biz tosítja, hogy az átlagkereset alatt keresők különdíj fizetése nélkül hozzá tudjanak jutni a fizetésükhöz, amennyiben azt készpénzben kívánják felvenni. A gazdasági bizottság 20 igen szavazattal, tartózkodás és nem szavazat nélkül általános vitára alkalmasn ak találta.
