Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 28 (317. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2013. október 7-i ülésnapján elfogadott, de ki nem hirdetett törvény záróvitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LENGYEL SZILVIA (LMP):
2204 rendszerben működő köztestületnél a végrehajtó szervezet vezetőjének kinevezésébe nem igazán szólhat bele egy miniszter. Tehát nekünk nem az adatkezeléssel volt a bajunk ennél a törvényjavaslatnál, hanem azt mondtuk el a korábbi vitákb an is, hogy példátlannak tartjuk, hogy egy köztestület, ugyan állami feladatokat ellátó, de mégsem tisztán állami felügyelet alatt működő köztestület életét ilyen módon tudja vagy akarja egy minisztérium befolyásolni. Én azt kérem, képviselőtársaim, itt a ragyogó alkalom, hogy ezt a törvényjavaslatot ne fogadjuk el, és gondoljuk végig ezt az egész történetet, ami az összes egyéb hasonló jelenséggel együtt ebben is megtestesül. Semmi szükség arra, hogy ennek a szervezetnek a főtitkárát miniszteri ellenjegyzé ssel lehessen kinevezni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Lengyel Szilvia képviselő asszonynak, LMP. LENGYEL SZILVIA (LMP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képv iselőtársaim! Én is ugyanúgy jártam, mint Gőgös képviselőtársam, amikor meghallottam azt a hírt, hogy a köztársasági elnök úr visszaküldte, és én is, amikor láttam, hogy mi ennek az indoka, akkor már kevésbé örültem, mert bár az őáltala kifogásolt adatvéde lmi aggályokkal messzemenőkig egyetértünk, de igazából azt gondolom, hogy ennek a törvénynek számos olyan hibája és problémája van, ami miatt az LMP nem fogja ezt a törvényt megszavazni, ismételten nem fogja megszavazni. (16.50) És azért nem, mert ennek az egész törvénynek a története ebben a ciklusban tulajdonképpen egy bohózat volt. Ahelyett, hogy egy átgondolt törvényi átalakítás történt volna, néhány havonta szembesültünk azzal, hogy ismételten módosítani próbálták. Vajon nem vezetnee nagyobb szakszerű séghez az, ha a széles körű szakmai egyeztetésére elég időt szánnának, illetve egyáltalán rászánnák magukra erre? (A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost Móring József Attila váltja fel.) Ha egy ágazatot alapvetően befolyásoló törvényt évente többször is át ke ll írni, akkor oda a kiszámíthatóság. Az eredetileg tavaly novemberben benyújtott új hegyközségi törvényt már ebben az évben márciusban újra kellett módosítani. Gyakorlatilag azt is láthattuk, hogy a nagy fejetlenségben Tiffán Zsolt önálló indítványaként b eadott törvényt a bizottsági ülésen kellett levenni a napirendről. Úgy látszik, hogy a parlamenti kétharmaddal sem lehet egy gazdasági ágazatot erőből és gyakorlatilag ötletszerűen átalakítani. A módosításra azonban most is szükség volt annak érdekében, ho gy a törvény az eddiginél pontosabban és más jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítsa a hegyközségek működését. Örülünk annak, hogy a törvénymódosítás az elnökre és az alelnökválasztásra vonatkozó szabályok megváltozatásával az átlátható, demokratik us működést és igazságos döntéshozatalt biztosítja. Viszont az már sokkal kevésbé támogatható, és pont ez a fő problémánk az előttünk levő törvényjavaslattal, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának kinevezéshez miniszteri jóváhagyás lesz szüksége s. Ugyanazt vetem fel most önöknek, mint amit az előbb, pár perccel ezelőtt Gőgös képviselőtársam is felvetett. Kérdés, hogy ezzel a szabályozással kapcsolatban történte egyeztetés a hegyközséggel. Ez ugyanis sérti az önkormányzati és a köztestületi jogok at, és nincs is hasonló gyakorlatra példa más köztestület esetében. Ez olyan, mintha egy önkormányzat jegyzőjének a megválasztásához például a belügyminiszter jóváhagyását kellene kötnünk. A tervezett szabályozás, mint említettem, sérti az önkormányzatiság és a köztestület jogelvét, továbbá ellentétes a hegyközségi törvény azon rendelkezéseivel is, amely szerint a minisztert legfeljebb a törvényességi felügyelet joga illeti meg. A kormány arra hivatkozik, hogy azért van erre szükség, mert a Hegyközségek Nem zeti Tanácsa jelentős, államtól átvett feladatokat lát el, és állami költségvetési forrásokat használ fel a tevékenységéhez. Ha megnézzük, ez egyébként ugyanúgy igaz
