Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 28 (317. szám) - Dr. Szél Bernadett (LMP) - a miniszterelnökhöz - “Ki fizetett és mennyit a mai napig a 2003-as paksi baleset miatt?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
2165 adatokat, és nem 2020, hanem mindössze 2015 májusáig kell várni erre a műtétre. De azért szeretném jelezi, hogy csípőprotézisre bizony közel tízezer ember vár, ahogy egyébként ön is elmondta, átlagosan 439 napot, van, aki 2018 utánr a van előjegyezve; térdprotézis esetében van, aki 2019 nyarára van előjegyezve; vállprotézisnél majdnem 2020ra vannak előjegyezve. A várólisták csökkentésének egyetlenegy megoldása lehetne: az orvosok itthon tartása. Egyszerűen nem fér a fejünkbe, hogy mi ért kell fájdalomcsillapítókra és különböző gyógyszerekre költeniük a betegeknek 56 éven keresztül, miért nem éri meg a magyar államnak, hogy inkább többet fizessen az orvosoknak, ápolóknak, és ezek a műtétek időben megtörténjenek. Ez egyszerűen csak közg azdasági kérdés is lehetne. Köszönöm szépen. Nem fogadom el a válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondo m a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 195 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta. Dr. Szél Bernadett (LMP) - a miniszterelnökhöz - “Ki fizetett és mennyit a mai napig a 2003as paksi baleset miatt?” címmel ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Szél Bernadett, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: “Ki fizetett és mennyit a mai napig a 2003as paksi baleset miatt?” címmel. Az interpelláci óra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter asszony Fónagy János államtitkár urat kérte meg. Megadom a szót Szél Bernadett képviselő asszonynak. DR. SZÉL BERNADETT (LM P) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A miniszterelnök úr nemrég Indiában azt állította, hogy négyöt év múlva a legalacsonyabb áron lesz kapható Magyarországon az elektromos áram az egész Unióban - persze ennek az a feltétele, hogy ő kor mányon maradjon, és az atomkapacitásokat ez az ország növelni tudja. Ez a viselkedés, ezek a mondatok az iskolapéldái annak, ahogy az Orbánkormány viszonyul a magyar lakossághoz, amikor atomügyben kommunikál - ez az információk visszatartására és a hazugs ágokra épül. Többen világosan tudjuk, hogy nagyon sok dokumentumot kellett már perelni különböző időszakokban azért, hogy a legalapvetőbb információkhoz hozzájussanak a civilek és a szakértők a magyar atomproblémákkal kapcsolatban. Emlékszünk mindannyian a Gyurcsányék által megrendelt 40 milliós, Esplanade Kft. által készített copypaste tanulmányra, amit most, az önök idejében sikerült már végre az MVMtől kinyerni, de mindez azt mutatja, hogy önök, ha atomról van szó, akkor képtelenek az igazságot elmonda ni. Ugyanis ha az igazsághoz ragaszkodnának, akkor azt kellene mondaniuk, hogy önök atomerőműveket fognak építeni, mégpedig azért, mert a Fidesz holdudvarában már sokan nagyon vágynak azokra a zsíros feladatokra, amik a 34 ezer milliárdos beruházásból csu rrannakcsöppennek, feltehetően úgy a Közgépféle társaságnak, mint az Eliosnak. Tisztelt Államtitkár Úr! Ha atomot akarnak, akkor én arra kérem önöket, hogy mondják meg az igazat. Mondják meg az igazat, hogy a Fidesz el fogja ezt az országot adósítani, me rt egész egyszerűen nincs annyi pénz ebben az országban (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) , hogy ezt a 34 ezer milliárd forintot kifizessük. Vagy mire készülnek önök pontosan ezzel kapcsolatban? De már tíz
