Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 25 (316. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről, valamint a Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - HORVÁTH ZOLTÁN (Fidesz):
2127 picit ehhez a mai naphoz. És a Jobbik képviselőcsoportjából is, ha jól értettem, akkor a költségvetést egyfajta népirtásként minősítette a képviselő asszony, és ezt bólogatásával meg is erősítette. Úgyhogy ebből is látszik, hogy a költsé gvetés önmagában nem számok, nem tények, nem adatok tárháza, hanem emóciók, hitek, remények, hozzáállások összessége. Én ezért, ha nekem megengedik, egy picit maradnék a számoknál és maradnék a tényeknél, és kevésbé beszélnék az emóciókról, és kevésbé hozn ék be olyan típusú félreérthető kijelentéseket, amelyekkel akár egyegy csoportot, társadalmi csoportot vagy egyegy képviselőtársunkat is megbántanám. Amikor én a költségvetésről gondolkodom, akkor mindig annak a keretét kell megnéznem, hogy eligazodjam b enne. Nekem ehhez a számok segítenek, és ha belenézek ebbe a költségvetésbe, akkor az infláció, a hiány mértéke és a gazdasági növekedés várható száma az, amelyek makroadatok tekintetében eligazítanak ebben, hogy jó felé haladunke. Ha az inflációra nézünk , ami a pénzromlás ütemét jelenti, akkor a kormány tervezete szerint 2014ben az inflációs arány 2,4 százalék lesz. Ez azt jelenti, hogy ennyivel lesznek drágábbak a termékek az elkövetkező időben és a szolgáltatások. Sokan megkérdőjelezték, hogy bár mi az t mondjuk, hogy ez a költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése, ők a rezsicsökkentést egyáltalán nem látják ebben a költségvetésben. Kérem, tisztelt képviselőtársaim, az infláció ilyen szintű alacsony száma részben, ha nem teljes egészében is, de a csök kenő rezsiköltségeknek köszönhető. Azt gondolom, hogy habár taxatíve szó szerint nem is tudjuk a rezsicsökkentést kiolvasni a költségvetésből, lássuk azt, hogy az elkövetkező időszakban a pénzromlás ilyen típusú kedvező számát a rezsicsökkentés fogja előid ézni az elkövetkező gazdasági évben. Amikor a hiányról gondolkodunk, akkor természetesen tudjuk, hogy Magyarországnak, aki az európai költségvetések világában a maastrichti kritériumnak megfelelően próbálja azokat a számokat megtartani, amelyeket előír ez az egyezmény, tudjuk, hogy 3 százalék alatt kell tartanunk a mindenkori költségvetés hiányát; és ne felejtsük el, hogy a 2014ben tervezett 2,9 százalékos GDParányos hiány terv szintjén van bent a költségvetésben, de ez lesz a harmadik esztendő, amikor 3 százalék alatt tudjuk tartani Magyarország államháztartási hiányát. Tessenek mutatni nekem ellenzéki oldalon a rendszerváltáskori időszakot nézve olyan három esztendőt, amikor ezt elmondhatta magáról egyegy kormány! Sajnos azt kell látnunk, hogy nem, bár mondhatta volna, akkor talán a GDParányos államháztartási hiány ma nem 80 százalék fölött lenne, hanem ott lennénk a 60 százalékos európai elitben. Amikor pedig a gazdasági növekedés számairól beszélünk, akkor természetesen tudjuk azt, hogy Európában váls ág tombol. Nem most, hanem 2008 óta. Tombolt akkor is, amikor Európa és a magyar valóság, mindenki látta, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2008ban a parlamentben pedig azt mondta, hogy csak az ellenzék riogat ezzel. Ma azonban el tudtunk rugaszkodni erről a rossz gazdasági helyzetről, az idei számok már biztatóak, reményeink szerint 0,9 százalék lesz GDParányosan az idei év növekedése, és bár egyes londoni elemzők 2,6 százalékos jóslattal is biztatnak bennünket, a kormány optimistán 2 százalékra lövi be ez t a gazdasági növekedést. Miért teszi ezt? Mert azért ne felejtsük el, hogy nagyon nehéz időszakon vagyunk túl, mert egy olyan nemzeti banki vezetéssel kellett a 2010ben hivatalba lépő kormánynak lépni, amelyik enyhén szólva nem volt baráti. Amikor a jegy banki alapkamatot ilyen magasan tartotta, akkor azt érte el, hogy egyáltalán megszűnt a kis- és középvállalkozások, de a nagyobb gazdasági szereplők finanszírozása is. 910 százalékos hitelért nem álltak sorba, nem ruháztak be, elmúlt és elszalasztott lehe tőségeket hozott ez a rossz monetáris politika. A Magyar Nemzeti Bank új vezetése - talán azt gondolom, hogy ezt nem kell titkolnunk - egy 3 százalékos jegybanki alapkamatot képzel el mint célérték, és akkor már azt mondjuk, hogy egy ilyen típusú jegybanki alapkamatnál, függetlenül a Magyar Nemzeti Bank 2,5 százalékos növekedési programjára biztosított 2000 milliárd forinttól, amely reményeink szerint a 2014. évben be fogja indítani a gazdaságot, és simán tudjuk hozni a 2 százalékot, és reméljük, hogy azokn ak a londoni elemzőknek lesz igazuk, akik a 2,6 százalékot
