Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 24 (315. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről, valamint a Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZEKÓ JÓZSEF (Fidesz):
1982 kö zvilágításról, közterületek karbantartásáról, szúnyogirtásról, s a többi. Úgy vélem, hogy egy olyan polgármestertől, aki által vezetett település nincs eladósodva, sőt jelentős fejlesztési tartalékokkal rendelkezik, gazdálkodik, a fenti megállapítások talá n hitelesebbek is. A jövő évi költségvetés tervezete kapcsán ellenzéki oldalról hallhattunk sok nagyvonalúan általánosító kritikát és kevés konkrétumot. Ezért én szeretnék néhány konkrétummal szolgálni. Szerencsésnek tartom, hogy megváltozik a települések közvilágításának finanszírozása. Jelenleg ugyanis a települések a ténylegesen felmerült közvilágítási költségük után kapnak finanszírozást, támogatást. Gondolhatnánk, hogy ez jó így, hiszen a valós költségeket finanszírozzuk meg. Ez egy szempontból igaz, u gyanakkor megszűnik, megszűnt a települések érdekeltsége abban, hogy igyekezzenek gazdálkodni, olcsóbban, takarékosabban működtetni a közvilágítási rendszerüket, illetve fejlesszenek, beruházzanak a későbbi megtakarítás érdekében. Hiszen miért ruházzunk be , ha akár a drágább üzemeltetési költségre is megkapjuk a finanszírozási támogatást? Nos, a jövő évtől a költségvetési törvénytervezet kiküszöböli ezt az ellentmondást. Bevezet egy objektív mérőszámot, a települési kisfeszültségű hálózat hosszát, és ehhez rendel fajlagos támogatást önkormányzattípusonként. Bizonyára szükség lehet majd kisebb finomításokra, főleg az egy kilométerre jutó támogatási összegek vonatkozásában kategóriánként, ugyanakkor talán az egyik legmegbízhatóbb, évtizedek óta rendelkezésre á lló mérőszám a rendszeresen felmért kisfeszültségű hálózat hossza településenként, és nyilván összefüggés van a közvilágítás kiterjedtsége és a kifhálózat hossza között. Szerencsésnek tartom továbbá azt is, hogy megváltozik a bölcsődei finanszírozás rends zere is. Eddig ugyanis a gyermekek által ténylegesen a bölcsődékben töltött napok után kaptak az intézmények finanszírozást, ami eléggé kiszámíthatatlanná tette a támogatásukat. Helyesen, igen szigorú követelmények, szigorú közegészségügyi és szakmai követ elmények, előírások határozzák meg, hogy egyegy bölcsődei intézménynek mennyi a férőhelyszáma, és ezáltal hány gyerek helyezhető el. Ugyanakkor tudvalévő, hogy az először közösségbe kerülő gyermekeknél jóval nagyobb a megbetegedések aránya, nem beszélve a rról, hogy egyegy járvány is jelentősen befolyásolja az ellátást igénybe vevő gyermekek számát. Mindez kiszámíthatatlan, és a fenntartóknak az engedélyezett létszámkereten belül a ténylegesen beiratkozott létszámra kell a kapacitásukat fenntartani. Tehát hiába akár 100 férőhelyre kaptak engedélyt egyegy intézményben, és a valós igénybevétel ennek 5060 százaléka, a kapacitást akkor is fenn kell tartani az engedélyezett és a beiratkozott létszámkeret mértékéig. Rendszeresen tapasztalhattuk, hogy például 10 0 beiratkozott gyermek esetén 5075 fő között szórt a bölcsődben ténylegesen átlagosan jelen lévő gyermekek száma. Ezek után kaptak az intézmények finanszírozást, ami bizonytalanná tette a működésüket. Jelentős pozitív irányú változás, hogy a jövőben a tén ylegesen beiratkozott gyermekek után kapnak a bölcsődék finanszírozást. Már az előző évben eredményesen kezdeményeztük Hargitai János és Zsigó Róbert képviselőtársaimmal, hogy a mohácsi és a dunafalvai kompközlekedés kapjon működési támogatást. Mohács váro sát a Duna két részre osztja, és országunkban ez az egyetlen város, amit folyó szel ketté, és nincs híd a két városrész között. Mohácson már több mint százéves törekvés a Dunahíd megépítése, amit mint megvalósítandó programot az országos területfejlesztés i törvény is tartalmaz. Örömömre szolgál, hogy nemrégiben a fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár, Lázár János úr is arról tájékoztatott, hogy támogatja a híd megvalósításával kapcsolatos elképzelésünket, ennek előkészítése érdekében intézkedéseket is tesz. Amíg azonban a híd megépül, szerepét a komp tölti be városunkban, amely fő közlekedési útvonalakat összekötve jelentős forgalmat bonyolít le. A kompközlekedés ugyanis létfeltétele a város, elsősorban a szigeti városrész lakosságának, az ott élők zöme Mohácsra jár dolgozni, iskolába, hivatalba, szakrendelőbe, kórházba, bevásárolni piacra, és még sorolhatnám. Az ez évi árvíz is rámutatott, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a Duna bal partján, a Mohácsszigeten élő több ezer ember, ha leáll a komp. Ráadásul ekkor még a bajai híd is lezárásra került, tehát még
