Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 22 (314. szám) - Egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár:
1847 képest a törvénytervezet szűkebb körben engedi a rendkívüli munkaidő és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lehetőségét. Kizárólag baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében lenne a közfoglalkoztatott rendkívüli munkaidőre vagy más, munkaszerződéstől eltérő munka végzésére kötelezhető. Sem jogi, sem ésszerűsítési indokok nem tám asztják alá, hogy a közpénzekből foglalkoztatott közfoglalkoztatottak ne vegyenek részt olyan rendkívüli, nem várt események megelőzésében, illetőleg elhárításában, amelyek megelőzése és elhárítása minden munkavállaló kötelessége az Mt. általános szabályai szerint. A bérpótlék számításának alapja - szemben a módosító javaslat szerinti indoklással - nem a nettó közfoglalkoztatotti bér. A bérpótlékok számításának alapja - hasonlóan az Mt. rendelkezéseihez, mely a pótlékok számításánál az alapbért veszi figyel embe - a bruttó közfoglalkoztatási bér, illetve a közfoglalkoztatási garantált bér. A módosító javaslat olyan jellegű rendelkezéseket is elhagyni javasol, amelyek egyértelműen kedvezőek a közfoglalkoztatottak számára - így a közfoglalkoztatási bér legkésőb bi kifizetési napjának meghatározása , illetve amelyek a közfoglalkoztatási szerződés kötelező tartalmi elemeinek meghatározásánál az Mt. és a katasztrófavédelmi törvény eltérő fogalomhasználatából származó egységes jogértelmezést és jogalkalmazást szolgá lják. Ez volt az 1. módosító javaslat. (11.40) T/12615/3. szám. Benyújtója az MSZP. A módosító javaslat alapján a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény úgy módosulna, hogy a továbbiakban semmiféle szabálysértés elkövetése nem eredményezné a közfoglalkoztatásból történő kizárást. Ezzel párhuzamosan a szabálysértési nyilvántartásból történő priorálást lehetővé tévő szabály is kikerülne a törvényjavaslatból. A kormány nem támogatja a módosító javaslatot. Az indoklás: a szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XLI. törvény megalkotásával döntött az Országgyűlés a közfogl alkoztatottak tekintetében azokról a kizárási okokról, amelyek fennállása esetén a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból három hónap időtartamra ki kell zárni. A törvényjavaslat célja nem a kizárás jogintézményének megszüntetése, hanem a folyamatban lévő szabálysértési eljárásnak mint kizárási oknak a mellőzése. A szabálysértési törvény törvényjavaslat szerinti módosításával lehetővé válik, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási, fővárosi kerületi hivatala járási munkaügyi kirendeltségei ez en ellenőrzési feladatukkal összefüggésben is közvetlenül hozzáférhessenek a szabálysértési nyilvántartás tankötelezettség megszegésével kapcsolatban elkövetett szabálysértési adataihoz. E szervek a közérdekű munkavégzéssel összefüggő feladataik ellátása é rdekében már rendelkeznek a hozzáférés lehetőségével. E törvényjavaslat e rendelkezésével az adminisztrációs terhek csökkentését és a kirendeltségek munkájának racionalizálását is elősegíti. A következő a T/12615/4. számú javaslat. Benyújtója: MSZP. A módo sító javaslat alapján a törvényjavaslatba bekerülne, hogy az önkéntes tűzoltóegyesület tagjának a szaktevékenység végzésével kapcsolatosan elmaradt jövedelmének és költségeinek megtérítésére az önkéntes tűzoltóegyesület alapszabálya az irányadó. A kormán y nem támogatja az előterjesztést. Az indoklás: az önkéntes tűzoltóegyesület és az egyesület tagja közötti jogviszony egyes kérdéseit az egyesületekre vonatkozó általános szabályok alapján az önkéntes tűzoltóegyesület alapszabálya szabályozza. A beépíten i kívánt rendelkezés normatív szabályt nem tartalmaz, hiszen csak annyit mond, hogy az alapszabálynak a szaktevékenység végzésével kapcsolatos elmaradt jövedelmének és költségeinek megtérítése kérdéskörére is ki kell térnie, azonban tartalmi kötöttséget ne m határoz meg. Így nem jelent többletet ahhoz képest, mint ha erről semmit sem tartalmazna a törvényjavaslat.
