Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 22 (314. szám) - A Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv felelősségről és jogorvoslatról szóló Nagojai-Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független):
1826 még a tudományban is, a legmagasabb szinten is, akik azt hangsúlyozzák, hogy lemaradunk, ha ezzel a technológiával nem élünk, és visszahúzó, retrográd az, aki azt meri fölvetni, hogy mielőtt kivizsgálnánk ezeket a tulajdonság okat vagy ezeket a hatásokat, azelőtt nem szabad ilyen típusú technológiákat bevezetni, és erre alapozva moratóriumot hirdetni, mint ahogy nagyon helyesen Magyarország is ezt tette. 2006ban volt szerencsém nekem is részt venni abban a munkában, aminek ere dményeképpen egy országgyűlési határozatot is elfogadtunk, hogy ezekből a szervezetekből Magyarország, köszöni szépen, nem kér. Miért forszírozza mégis a világ? Európában összesen négy olyan nagy multinacionális érdekeltség van, ami ilyen fajtákat előállít . Tehát először is magyar fajta ilyen nincs, magyar érdekeltség ilyen értelemben sincs; még ha lenne is más szempontból, ilyen értelemben nincs érdekeltsége Magyarországnak, hiszen nincsenek ilyen fajtáink. Dollármilliárdokba kerül egyegy ilyen konstrukci ónak a létrehozása, erre Magyarország gazdasági erejénél fogva is képtelen, de azt hiszem, hogy nem is ebben az irányban kéne keresnünk nekünk a megoldásokat. Ennek a négy nagy multinacionális cégnek az érdekeltségéről van egyszerűen szó. Az amerikai nyugd íjalapok jelentős befektetései például a Monsanto részvényeiben fekszenek. El lehet képzelni, hogy mi történik akkor, ha a befektetett pénzek nem térülnek vissza, hiszen nem tudja eladni ezeket a konstrukciókat az a cég. Még akkor is erre kell törekedjen, ha köztudottak ezek a hatásai. A köznek, a közösségeknek ezek ellen védekeznie kell, nem határozhatják meg ezek a multinacionális tőkeérdekek azt, hogy milyen élelmiszert állítunk elő, hogy milyen a környezetbiztonság, vagy milyen az általános biztonságunk . Tehát az államnak, a közösségek államának mindent meg kell tenni bizony, és az Európai Közösségnek is, sőt a világ közösségének is azért, hogy ezek a fajta konstrukciók ne tudjanak tért nyerni, a tőkeérdekek ne tudjanak átgázolni a közösségek érdekein, a környezet érdekein. Még egy szempontot szeretnék idehozni, ami indokolja, hogy még a legmagasabb amerikai kongresszusi körökből is delegációk járják Európát, sőt a kormánynál is lobbiznak, és megpróbálják elérni, hogy Magyarország is fogadja be ezeket a s zervezeteket. Ez a másik érdek pedig azoknak a térségeknek az érdeke, ahol nem tudnak már tiszta növényi termékeket, takarmányokat előállítani, tehát nem tudnak például GMmentes kukoricát előállítani, hiszen az idegen megporzás révén elterjed egy nagy tér ségben, és szennyezi azokat a területeket is ez a fajta tulajdonság, amelyek egyébként nem GMkukoricát használnak. Hárommillió farmerről van szó például Amerikában. Az Egyesült Államokban, amelyik az egyik legnagyobb szereplője a gabonapiacnak, a világpia c meghatározó szereplője, az a furcsa helyzet állt elő, hogy nem tud tiszta kukoricát szállítani. Például ezzel függ össze az a bioetanolőrület, ami eluralta a világot, hogy tudniillik valamire akkor föl kéne használni ezt a kukoricát, ha már takarmányozá sra és élelmiszerre nem lehet fölhasználni. Ezért aztán az a határozott törekvése ezeknek a köröknek, hogy a világ más térségeiből se lehessen szállítani ilyen tiszta terméket, vagyis lerontani a piacot arra a szintre, ahol ma a saját piacuk áll, és ebben az esetben azt lehet mondani, hogy kérem szépen, nincs is már más, csak GMkukorica vagy GMszója a világon. Ez ellen az Európai Közösségnek is, Magyarországnak is mindent meg kell tenni, hogy ez a fajta érdek átgázoljon rajtunk. Nekünk tiszta, egészséges, biztonságos élelmiszert kell előállítanunk, ahogy azt a nemzeti vidékstratégia eredendően megfogalmazta. A földet oda kell adni azoknak a családoknak, akik gazdálkodnak, mert náluk van a legnagyobb biztonságban, és ők nem fognak olyan technológiákat alkal mazni, amelyek veszélyesek lennének akár a környezetre, akár az emberi egészségre. Azért gondoltam elmondani ezeket a gondolatokat, mert a közvéleményben a veszély talán még mindig nem tudatosult kellőképpen, hogy mit is jelent nekünk, ha nem tudjuk ezt a folyamatot megakadályozni, és miért kell megtennünk mindent azért, hogy egy más irányt, egy minőségi mezőgazdaságot, egy minőségi vidéket élő közösségekkel és élelmiszerbiztonságot a városnak, a város és vidék kapcsolatait helyreállító vidékstratégiát val ósítsunk meg.
