Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 21 (313. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - VÁGÓ GÁBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1802 bizonyos nemzetstratégiai szempontból fontos és kiemelt esetekben lehetőség legyen arra, hogy a kormányzat dönthessen úgy, hogy más jellegű el járásrend vonatkozzon az egyesülés megítélésére, mint ami egyébként szokványos. Végül is a bizottság úgy foglalt állást többségében, hogy igenis, ha nemzetstratégiai érdekéről van szó, akkor ezt a jogosítványt meg kell adni, mert ez szolgálhatja adott hely zetekben leginkább a nemzeti érdeket, a közjót, Magyarország gyarapodását és boldogulását. A bizottság végeredményben 18 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében támogatta a tárgysorozatbavételt, és általános vitára alkalmasnak találta az indítványt. Kö szönöm figyelmüket. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vágó Gábor képviselő úrnak, aki a bizottságban kialakult kisebbségi álláspontot ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr! VÁGÓ GÁBOR , a gazdasági és inform atikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bármilyen kevesen is vagyunk itt, véleményem szerint ez egy nagyon fontos törvényjavaslat, és a bizottságban is a súlyának megfelelő vita z ajlott le, ahol az ellenzék részéről Burány Sándor, illetve jómagam hoztuk meg azt a döntést, valamint a többi jelen lévő képviselő, hogy nem támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. Annál is inkább, hiszen mint azt a bizottsági ülésen is elmondtam, már eddig i s volt olyan szabályozás, amely kapcsán a GVHnak különböző, a munkaerőpiacra gyakorolt hatás kapcsán lehetett felmentést adnia a vizsgálat alól a fúziók kapcsán. (19.20) Viszont nem tudni és nem látni, hogy mi az a különös indok é s ok, ami miatt ezt a törvénymódosítást be kell adni. A bizottsági ülésen is kifejtettem, hogy jelen szabályozással egy olyan gumiparagrafust léptet életbe a parlament, amely kapcsán a kormányzat bármilyen társaságot nemzetstratégiai szintű társasággá avan zsálhat, és ezáltal utána rá már más szabályok vonatkoznak, mint azt a bizottsági ülésen is említettem. Sajnos, az elmúlt időszakban több olyan esetet is láttunk, hogy vannak olyan piaci szegmensek, ahol bizonyos kormány közeli vállalkozások vették át a ve zető szerepet, és ezek a kormány közeli vállalkozások, kihasználva befolyásukat a politikai elitre, a maguk számára megfelelő módon hozattak olyan törvényeket, illetve olyan szabályozásokat, ami az ő piaci előretörésüket hozhatta meg. Így ez a szabályozás is a későbbiekben olyan gumiparagrafusként tud érvényesülni, hogy bizonyos nemzetstratégiailag fontos vállalatok piaci dominanciára tehetnek szert különböző fúziók által. De mint az a bizottsági ülés kapcsán is fölmerült már, ahogy arra Koszorús képviselőt ársam a bizottsági ülésen is emlékeztetett, itt különböző energetikai szektorban lévő fúziók kapcsán van szükség ezen törvényjavaslatra. Majd az általános fölszólalásban természetesen ki fogok rá térni, hogy mik is ezek az energetikai fúziók. De talán enné l fontosabb az, hogy most van egy olyan lépés, amely kapcsán elmondható az, hogy racionális egy ilyen döntés. És racionális lehetne az, hogy ehhez módosítjuk a törvényi keretet, de mivel a törvényi keret elméletileg hosszú távra szól, és nem eseti jogalkot ásnak kellene egy normális országban megvalósulnia, ezért hát hosszú távon kinyitja annak lehetőségét, hogy több más, nemzetstratégiailag fontos vállalat is éljen azzal a lehetőséggel, amit most csak egy egyedi, eseti alkalomból hoztak meg. Annál is furcsá bb ez, hiszen amikor LMPs képviselőtársainkkal a Közgép Zrt. elé láncoltuk magunkat, akkor a kormányzati kommunikáció egyik első reakciója az volt, hogy a Közgép egy nemzetstratégiai vállalat. Hát, furcsállom azt, hogy itt a nemzetstratégiai vállalati cím két nagyon könnyen osztogatja a kormányzat. De én amellett teszem le a garast, hogy nem eseti jogalkotással kellene nemzetstratégiailag fontos vállalatokat helyzetbe hozni, hanem olyan törvényi szabályozást kellene alkotni, ami mindenki számára egyenlő poz íciókat biztosít a piacon. Természetesen van nemzeti érdek, amely nemzeti érdekhez alkalmazkodni kell, és akár a törvényeket is ehhez a nemzeti érdekhez kell fűzni, de ismétlem, akkor és csak akkor, ha nem olyan szabályozást hoz létre, ami által
