Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 8 (309. szám) - Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
1333 közf oglalkoztatással, hogyha arra akarják használni, hogy az elsődleges munkaerőpiacról kiesettek körét vonják be, vagy a köztisztviselők, a közalkalmazottak körét vonják be a közfoglalkoztatotti körbe. A másik dolog, hogy munka vagy segély. Egyértelmű, egyért elmű: munka! Munka, de önök ennek a legkevésbé tettek eleget az elmúlt három és fél esztendőben. Itt van az alapvető probléma, mivel nem tudnak normális munkalehetőségeket biztosítani, ebből fakadóan alakul ki az a helyzet, amelybe belekényszerítenek renge teg embert, ráadásul - még egyszer mondom - sokkal kisebb bérekért, mint amennyiért ennek előtte foglalkoztatottak voltak. Elnök úr, köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Staudt Gábor jobbikos képviselő úr 15 perces előre bejelentett fel szólalása következik. DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslatból első látásra kiemelkedőnek tűnik a munkaerőpiaci statisztika módszertanának módosítására tett kísérlet, egy új foglalkoztatási mutatósz ám bevezetésének előkészülete. Az indokolás szerint az uniós előírásokkal összhangban javasolnak módosításokat, illetőleg kísérletet tesznek egy új foglalkoztatási mutatószám kialakítására, amelynek segítségével a munkaerőpiaci statisztika a jelenlegi egy másnak is ellentmondó mérőszámú módszertana helyett egy, a kormány politikájának eredményeit pontosabban követő rendszer jöhet létre. Félő, hogy a valós szándék egy olyan statisztikai módszertanmódosítás, amely révén a kormány új, átláthatatlan és összeha sonlíthatatlan adatokkal is jobban alá tudja támasztani az eddigi zajos sikerpropagandáját. Attól meg fájjon a statisztikusok feje, hogy miként lehet törvényi kötelezettségként előírni egy alapvetően tudományos kérdés megoldását, ráadásul mindezt a hatályb a léptető rendelkezések szerint már 2014. január 1jétől tervezik, vagyis várható, hogy már a választási kampányban a választópolgárok is árnyaltabban fogják látni a kormány munkaerőpiaci eredményeit vagy azok hiányát. Kérdés, hogy az új módszertan alapjá n születő adatok hogyan és milyen módon lesznek összevethetők a korábbi, az elmúlt 8, 10 vagy akár 24 év adataival, annak ellenére is, hogy az új módszertan a hatósági adminisztráció adatait fogja kiegészítő információforrásként felhasználni. Felmerülhet p ersze a kérdés, hogy ezt eddig miért nem tették meg, miért nem használták ebben a formában. Hogy ne legyen kétség, a kormány már előre eldöntötte, hogy mi lesz az eredménye a foglalkoztatási mutató alkalmazásának. Mindez a javaslat indokolásából is kiderül . Itt idézném ezt a mondatot: “Mind a legális foglalkoztatásra ösztönző adminisztrációs és járulékterhek csökkentése, mind pedig a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának javítása egyaránt a bejelentett foglalkoztatás növekedését eredményezik, amelynek mérték éről jelenleg nem rendelkezünk pontos információval.” Itt a kétperces háborúban előttem már volt szó erről, ezt többen felvetették, de azért még mindig fennmarad a kérdés, hogy tulajdonképpen miért is nem rendelkezünk pontos adatokkal. A mi véleményünk pon t az, hogy a számokból csak az fog kiderülni, hogy hányan lesznek esetleg bejelentve az eddig be nem jelentettekből, a jogi átalakítás és a közmunka szintén beemelődik, tehát nem a valós munkahelyteremtés fog feltétlenül kitűnni az új rendszerből, hanem es etleg csak a jogi környezet megváltoztatása. Attól tartunk, hogy a valódi munkahelyek viszont nem jöttek létre. (15.20) Az uniós támogatások feltételeihez igazodik a kormány a törvény módosításával, amikor a 25 év alatti fiatalokat beemeli abba a körbe, ak ik részére kedvezőbb szabályok állapíthatók meg. Ennek természetesen örülünk, ez egy pozitív rendelkezés a törvényjavaslatban. Nehezményezzük azonban, hogy továbbra is nevesítetten, etnikai hovatartozás, származás alapján pozitívan diszkriminálják a cigány ságot, és ezzel negatívan diszkriminálják azokat a hátrányos helyzetben lévő munkakeresőket, akik adott esetben nem cigány származásúak, vagy mondjuk, egyéb kisebbségek köréből kerülnek ki.
