Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 8 (309. szám) - Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1317 személyek is nyilvántartásba vehetők álláskeresőként. Ez a változás összhangban van az új munka törvénykönyvével, amely szerint cselekvőképtelen személy is létesíthet mu nkaviszonyt. A módosítás szerint az álláskeresőnek a munkaügyi kirendeltséggel való együttműködési kötelezettségét cselekvőképtelen személy esetében a törvényes képviselője teljesíti. Egyes új támogatási lehetőségek jövőbeni bevezetése feltételének megtere mtése érdekében a törvényjavaslat módosítja a foglalkoztatási törvény Nemzeti Foglalkoztatási Alappal kapcsolatos szabályait. Az Európai Szociális Alapból finanszírozott programok végrehajtásához szükség van külön egyéni szintű adatbázis létrehozására. A m ódosítás kiegészíti a foglalkoztatási törvényt az adatbázisra vonatkozó szabályokkal. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmazza a Bérgarancia Alapról szóló törvény módosítását is. A módosítás célja, hogy a bérgaranciatámogatásból az elmaradt bé rtartozás a lehető legrövidebb idő alatt kifizetésre kerüljön a munkavállaló részére. Gyakran fordul elő, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek nincs pénzforgalmi számlája, mert a felszámoló a felelős gazdálkodás és a költséghatékonyság jeg yében megszünteti a felszámolás alatt álló cég bankszámláját, illetve nagyobb összegű banki tartozás esetén erre a bankoknak is lehetőségük van. Ebben az esetben a hatályos szabályozás szerint nincs olyan számla, ahova a bérgaranciatámogatás utalható. A b értartozás mielőbbi kifizetésének elősegítése érdekében a törvény úgy módosul, hogy a bérgaranciatámogatást nem a gazdálkodó szervezet pénzforgalmi számlájára kell utalni, hanem a bértartozásnak a törvényben meghatározott összegét az állami foglalkoztatás i szerv közvetlenül a munkavállalónak fizeti ki. A javaslat a bérgaranciatámogatás eredeti rendszerén nem változtat, csupán a bértartozás munkavállaló részére történő kifizetésének pénzügyi lebonyolítása módosul. A módosítás nem érinti azt a szabályt sem, miszerint a támogatás jogosulatlan felvétele esetén a támogatást a gazdálkodó szervezetnek kell visszafizetnie. A gyakorlatban gyakran fordul elő, hogy a támogatás visszafizetését engedményezés útján szeretnék teljesíteni. Az engedményezés tárgyát képező követelések az esetek nagy többségében bizonytalanok vagy behajthatatlanok. Ezért a módosítás eredményeként egyértelművé válik, hogy a támogatás visszafizetésére csak pénzben van lehetőség. A módosítással a törvény kiegészül a bérgaranciabiztos intézményé vel. Ezt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról szóló törvény 2014. július 1jén hatályba lépő módosítása tette szükségessé. A javaslatnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt módosító szabályai elsősorban pontosító jellegűek, illetve más jogsz abályokkal való összhang megteremtését szolgálják. Ez alól kivételt képez a javaslatnak az a szabálya, amely kizárja, hogy az ügyfél önmaga indítványozza vele szemben hatósági ellenőrzés lefolytatását. A felügyelőségeknek az ellenőrzési hatáskörébe tartozó területek sokrétűsége következtében egyegy foglalkoztató munkaügyi iratanyagának teljes körű áttekintése és vizsgálata megoldhatatlan feladatot jelent, ezért indokolt a törvénynek e kizáró rendelkezéssel történő kiegészítése. A javaslat további pontosító rendelkezései a szankciós irányelvvel való még teljesebb megfelelést szolgálják. Elősegítik az egységes jogértelmezést a munkaügyi felügyelő egybefoglalt határozatának bírósági felülvizsgálatára vonatkozóan, továbbá összehangolják a törvény egyes rendelke zéseit a munkaügyi felügyelőség közigazgatási határozatainak nyilvánosságra hozatala tekintetében. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előzőekben ismertetett módosításokon túl a javaslatban még két további törvény, a közalkalmazotti törvén y és a munkavédelmi törvény módosítását indítványozzuk. A közalkalmazotti törvény módosítása egy törvényi dereguláció miatt kialakult jogértelmezési bizonytalanságot szüntet meg. Meghatározza a törvényben szabályozott szakszervezeti reprezentativitás megál lapításának időpontját és gyakoriságát, a korábban e tárgyban hatályos törvény szerinti szabályozás alapján követett gyakorlattal összhangban. A javaslatnak a munkavédelmi törvényt érintő rendelkezései túlnyomórészt szintén technikai vagy pontosító
