Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 8 (309. szám) - A Bethlen Gábor Alap 2012. évi tevékenységéről és működéséről szóló jelentés és a Bethlen Gábor Alap 2012. évi tevékenységéről és működéséről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1285 teszi ki. E támogatások három elemből tevődnek össze, mégpedig az oktatásnevelési támogatásból, a tankönyv- és taneszköztámogatásból, valamint a hallgatói támogatásokból. Ezekre azok a külhoni magyar óvodások, iskolások és egyete misták pályázhatnak, akik szülőföldjükön anyanyelvükön, magyarul tanulnak. Érthetetlen számunkra, hogy ezen, nemzetstratégiai szempontból alapvető jelentőségű támogatások immár 13 éve változatlan összegűek, így jelentősen veszítettek értékükből, ezáltal va lós ösztönző erejükből is. A Jobbik számos alkalommal javasolta már az összegek komolyabb megemelését, valamint az egész rendszer alapvető újragondolását. Számos problémába futhatunk bele ugyanis akkor is, ha végigtekintünk az oktatásinevelési támogatások rendszerével kapcsolatos észrevételeken. Általánosságban elmondható, hogy a pályázatokat túl későn hirdették meg, így a kifizetések is jelentős késéssel, jellemzően a 201213as tanévkezdés után érkeztek. Ugyanígy kézzelfogható a hallgatói támogatás nevet séges, szintén évek óta változatlan, mindössze 2800 forintos összege miatti felháborodás is. A magyar nyelven tanuló hallgatók többsége be sem adja a pályázatát, mivel az nem éri meg az utánajárást, a felmerült költségeket és az energiaráfordítást. Nem vél etlen, hogy például Erdélyben a magyar nyelven tanuló több mint tízezer hallgató közül csak hozzávetőleg minden ötödik igényelte ezt az összeget. Ezt a problémát is számos NÖBülésen, illetve MÁÉRTszakbizottságon jeleztük már a kormány és a BGA felé, ered ménytelenül. Ráadásul a kormány immár második alkalommal trükközik a támogatás költségvetési hátterének biztosításával. Ugyanis 2012ben eredetileg 4,8 milliárd forintot irányzott elő, miközben az előző évek példája is mutatja, de magunk is többször jelezt ük azt a tényt, hogy ennek az összegnek mindenképpen 5,56 milliárd forintnak kell lennie. Úgy tűnik, hogy ezzel maga a kormány is tisztában volt, azonban valami oknál fogva 2012 végéig talonban hagyta ezt az összeget, majd pedig az 1562/2012. kormányhatár ozattal 727,4 millió forintot utalt át a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt előirányzatából. Az oktatásnevelési támogatásokkal kapcsolatban tehát így két folyósítási ütemet határozott meg, ezzel több mint 31 ezer diák családja később kapta meg a nekik járó pénzt. Csak remélni tudom, hogy nem valamiféle Brüsszel előtti sundabundázásnak esett áldozatul a külhoni magyar diákok oktatásnevelési támogatása, merthogy az előttünk fekvő jelentés sok minden más mellett erről is szemérmesen hallgat. Szintén évek óta és szintén eredménytelenül tiltakozik a Jobbik amiatt, hogy miközben a kormány az OTPnek adta az oktatásinevelési támogatások kifizetésének jogát, ugyanakkor továbbra sem követeli meg a külhoniak szemében magyar banknak számító pénzintézettől a korrekt, magyar nyelven is elérhető tájékoztatást. Felvidéken és Erdélyben így több fiókban szégyenszemre csak szlovákul vagy románul volt olvasható a “Bethlen Gábor Alap kifizetőhely” felirat. Arról nem is szólva, hogy a magyar szülők banki ügyintézését a legtöbb esetben magyarul nem beszélő dolgozók próbálják segíteni, mivel az OTP, a magyar bank nem követeli meg munkatársaitól még a döntően magyarlakta településeken sem a magyarnyelvtudást, és nem érzi fontosnak, hogy munkahelyek teremtésével magyar em bereket, magyar családokat juttasson megélhetéshez. Tarthatatlan továbbá - és ezt is számos alkalommal jeleztük már , hogy az oktatásnevelési támogatások egyre jelentősebb része nem az eredeti célnak megfelelően hasznosul, hanem olyan, jellemzően cigány és sokszor magyarul nem is beszélő szülők zsebében landol, akik antiszociálisan viselkedő gyermekeiket csak a segély felmarkolása érdekében íratják magyar tannyelvű iskolába, megkeserítve ezzel az ott tanító tanárok és a diákok életét. Ennek következménye az, hogy egyre több magyar szülő inkább a többségi iskolába íratja át a gyermekét, e tendencia pedig sajnos megkérdőjelezi a támogatás e formájának puszta létjogosultságát is.
