Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 8 (309. szám) - A Bethlen Gábor Alap 2012. évi tevékenységéről és működéséről szóló jelentés és a Bethlen Gábor Alap 2012. évi tevékenységéről és működéséről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZABÓ VILMOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1280 folytattake, végezteke ilyen munkát, végezteke ilyen elemzést, hiszen az elmúlt 11 év után erre már kellett volna hogy sor kerüljön. Nem tudjuk meg, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények összeállítása esetében a kormány miért nem vette fi gyelembe a határon túli szervezetek véleményét, illetve az egyes régiókban javaslatot tevő szervezetek választáson bizonyított támogatottságát. Nem tudjuk meg, hogy miért nem lehet nemzeti jelentőségű intézmény például az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar kar a, a Hungarológiai Központ és a Munkácsi Állami Egyetem magyar tagozata. Az elutasításnak nem lehet oka az, hogy az ukrán állam által fenntartott felsőoktatási intézmény nem lehet magyar nemzeti jelentőségű intézmény, ahogy ezt Répás Zsuzsa államtitkár ass zony többször elmondta, mivel a Vajdaságban a szerb állam által fenntartott Újvidéki Egyetem magyar nyelvű tanítóképző kara bekerült a nemzeti jelentőségű intézmények sorába, és nemcsak a működésre, programra, hanem beruházásra is kaptak támogatást. Félreé rtés ne essék, ezt mi támogatjuk, és ezzel egyetértünk, csak meg kellene mondani, hogy mi indokolja a differenciálást, azt, hogy az egyiknél lehet, a másiknál nem lehet. Nagyon könnyen jutunk arra a következtetésre, hogy politikai motiváció van a döntés mö gött. Azt sem tudjuk meg, hogy a kárpátaljai felsőoktatási intézmények közül miért csak a KMKSZhez közel álló II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola kapott 300 millió forintos támogatást, annak ellenére, hogy sajnálatosan megkérdőjelezhető a beszámolásban sze replő azon állítás, hogy a főiskola végzőseinek 85 százaléka a szakmájában Kárpátalján helyezkedik el. Államtitkár úr, ez nem igaz! (11.20) Nem tudjuk meg azt sem, hogy a Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és Keresztény Egyete m 2,4 milliárd forintos támogatása mellett mekkora támogatásban részesült a romániai magyar hallgatók meghatározó része által látogatott BabesBolyai Tudományegyetem magyar kara. Saját tapasztalataim vagy információim szerint ez kevesebb, mint 2 millió for int, de illett volna beleírni, meg azt is, hogy miért ennyi. Nem tudjuk meg, hogy meddig tartja fenn a Bethlen Gábor Alap a nyílt pályázati rendszer nevetségesen alacsony támogatási keretösszegét. Ez a 600 millió forintos keret továbbforgácsolódik egy 400 millió forintos központi, és egy 200 millió forintos regionális pályázati keretre. Miközben a kormányhoz közel álló szervezetek milliókat, százmilliókat, milliárdokat kapnak, a határon túli civil szervezetek fenntartására ennyit szán a Bethlen Gábor Alap, illetve a kormányzat. A 400 milliós központi keretre 1712 pályázat érkezett be, amelyből több mint 10 százalék, 187 darab nem felelt meg a pályázati feltételeknek, nem tudjuk, hogy miért. Persze tudjuk, az elbírálási feltételek meglehetősen szubjektívek, h iszen többek között ilyenek vannak: a pályázat legyen kellően kidolgozott, felépítése logikus, elemei között követhető tartalmi összefüggések legyenek. Nem tudjuk meg, hogy vajon az időszakonként megtartott kéthárom napos képzések indokoljáke, hogy a Col legium Talentum program keretében a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának 150 millió forintos támogatást kell adni, vagy inkább arra kell gyanakodnunk, hogy a főiskola tulajdonosának van akkora befolyása, amely megmagyarázza ennek a szokatlanul nagy össze gű támogatásnak az odaítélését. Miközben valóban örvendetes, hogy a határon túli jogászképzésben részt vevő 25 hallgató ösztöndíjat kapott a Szász Pálösztöndíj keretében, azt nem tudjuk meg, hogy mikor ad hasonló támogatást a Bethlen Gábor Alap a határon túli közgazdász, orvos- vagy pedagógushallgatók számára. Nem tudjuk meg, mi indokolja azt, hogy a “külhoni magyar óvodák éve” program keretében rendelkezésre álló 100 millió forint támogatási összeg nagy részét Magyarországon használták fel. Miért is, áll amtitkár úr? Mi magyarázza, hogy 2012ben mindössze 9 beruházással kapcsolatos műszaki helyszíni szemle történt? A több mint 13 milliárd forintos támogatási összegből csak 9 helyen zajlik határon túli
