Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA (Fidesz):
1109 nem értünk egyet, de előír legalább egy kötelező felülvizsg álati időtartamot, tíz évet - ez nem volt mindig így , ugyanakkor az átmeneti szabályok mégis előidézhetnek olyan helyzetet, hogy egy, a Ptk. hatálybalépése előtt már gondnokság alá helyezett személy esetében bőven több mint tíz év telik el a kötelező fel ülvizsgálatig, ha összefésüljük az átmeneti szabályban leírt rendelkezést a megelőző időszak hosszával. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy méltányosan és egyenlően járjon el a jogalkotó, és az átmeneti szabályok tekintetében is biztosítsuk azt, hogy Magyaror szágon senkinek ne kelljen tíz évnél hosszabb időtartamot várakozni arra, akit kizáró gondnokság alá helyeztek, hogy a kötelező felülvizsgálatot elvégezzék. Azért tartjuk egyáltalán fontosnak ennek az intézménynek a humanizálását, mert egy társadalom minős ége, egy demokrácia minősége nagymértékben lemérhető azon, hogy a legvédtelenebb, legkiszolgáltatottabb polgáraival szemben milyen szabályokat alkalmaz, és alighanem a legvédtelenebb, legkiszolgáltatottabb polgárok közé tartoznak azok, akik egyébként telje s hatályú kizáró gondnokság alá kerültek. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, frakcióvezető képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót; elsőként Székyné dr . Sztrémi Melinda képviselő asszonynak. Öné a szó. SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jövő év március 15én hatályba lép a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, amely a magánjogi jogviszonyok e ddigi legteljesebb körét öleli fel, hiszen szabályozni fogja a családjogi jogviszonyokat is, és beépíti a gazdasági társaságokról szóló normákat is. Az új Ptk. hatálybalépése miatt felmerülő jogalkotási feladatok egyrészt új jogszabályok megalkotását, ille tve a meglévők módosítását teszik szükségessé, másrészt a jogalkotóknak egyértelművé kell tenni, hogy a jogalkalmazók jövő márciusa után melyik jogszabályt alkalmazzák. Ebben a tárgyalási szakaszban négy törvényjavaslat összevont tárgyalása van előttünk. A Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat célja olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amelyek egyértelművé teszik, hogy adott időpontban melyik törvény alkalmazandó. A javaslat tartalmazza többek között a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti szabályokat, az ’59es Polgári Törvénykönyvről szóló törvényt, a házasságról, családról, gyámságról, a gazdasági társaságokról, a szövetkezetekről szóló törvény hatályon kívül helyezéséről szóló normát, v alamint azokat a rendelkezéseket, amelyek alacsonyabb jogszabályi szinten szabályozható jogviszonyok megalkotására adnak lehetőséget. A javaslat a Ptk. alkalmazhatóságára nézve ad iránymutatást, tehát azt rendezi, hogy a Ptk. rendelkezéseit mikortól, mely anyagi jogi jogviszonyra, illetve mely anyagi jogi jogviszonyt keletkeztető módosító vagy megszüntető tényre vagy jognyilatkozatra vonatkozóan kell alkalmazni. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló T/12095. számú törvén yjavaslat kapcsolódik az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseihez. A Ptk. itt is csak az általános szabályokat, a szervezeti változások garanciális minimumszabályait tartalmazza, így a jogi személy szervezeti változásához szükséges egyéb részlet szabályokat külön törvényben kívánja rendezni a jogalkotó. A javaslat a Ptk.ban nevesített magánjogi jogi személyek teljes körét felöleli, kivéve az alapítványokra és az egyesületekre vonatkozó szabályokat, hiszen ezeket a civiltörvényben szabályoztuk. A társasági jogi alapon való piaci szerződések újraéledése magával hozta a társasági formák közötti átjárhatóság, az átalakulás kérdését is. Már az 1902es társasági anyagi jog is tartalmazott szervezeti átalakulásra vonatkozó szabályt. A Ptk. Országgyűléshe z benyújtott javaslatának indoklása szerint, idézem: “A javaslat az általános szabályok között rendezi a jogi személyek
