Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 1 (307. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat; egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvényjavaslat; a gondnokoltak ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. STEINER PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1098 kell alkalmazni a két polgári törvénykönyv jelentős előírásai t, ez persze a vizsgázóknak is egy nagy probléma, mert tele lesznek olyan kérdésekkel, hogy hasonlítsák össze ezt, hasonlítsák össze azt, de még nagyobb probléma az állampolgároknak. (11.20) Csak hogy egy példát mondjak: a szűk körömben végeztem egy kutatá st, hogy tudjáke például, mi az a sérelmi díj. Fogalmuk sincs az embereknek arról, hogy a polgári törvénykönyv milyen új nagy változásokat jelent az ő saját viszonyaikban. Ezért az első és legfontosabb kritika valóban az, hogy a kormánynak volt ideje és á t kellett volna gondolnia, hogy egyrészt milyen módon, milyen ütemben, hogyan kívánja a hatályba léptetéssel összefüggő jogszabályokat bevezetni, azokat milyen módon, milyen ütemben vitatja meg a szakmai szervezetekkel, és azokat milyen módon és milyen üte mben jeleníti meg a nyilvánosság előtt, mert - mint ahogy az előbb említgettem - ha a szakmában ilyen segédletek és ilyen nagy arányú tudásátalakítás kell, akkor mi lehet azoknak a polgároknak a fejében, akik egyszer csak azt veszik észre, hogy amikor beny újtanak egy fizetési meghagyást, vagy amikor elmennek a közjegyzőhöz, akkor teljesen más jogszabályi rendelkezések vannak, mint amihez idáig hozzászoktak; gondolok például az özvegyi jog új intézményére. Ezért mondtuk el többször és sokszor, de a kormány e rre soha nem válaszolt, hogy szükségesnek tartanánk egy olyan programot, amely számba veszi a problémákat, szükségesnek tartanánk egy olyan tanulmánysort, amely a különböző hatásokat elemzi, és azt mondja, hogy ha ezt így csinálom, akkor mi történik, vagy ha azt úgy csinálom, akkor mi történik. Például tegnap az alkotmányügyi bizottság ülésén volt egy rövid vita a törzstőke mértékéről. Csak halkan jegyzem meg, hogy miközben gyönyörű szövegek vannak a kis- és középvállalkozások támogatásáról, aközben azt gon dolom, ebben a teremben nem kell indokolnom azt, hogy egy kisvállalkozás esetében, amely 500 ezer forinttal alakított egy korlátolt felelősségű társaságot, mit jelent finanszírozási és egyéb szempontból, ha fel kell újra emelnie 3 millióra a törzstőkét. Er re nem válasz az, amit Vas Imre képviselőtársam mondott, hogy “de van ideje”, mert ideje sok mindenkinek van, de nem biztos, hogy egy kisvállalkozásnak pénze, lehetősége, bevétele van ezeknek az ügyeknek a rendezésére. A következő probléma az, hogy a kommu nikációban is kellett volna ennek teret szánni. A kormány több milliárdokért rendel meg folyamatosan különböző minisztériumokon keresztül különböző kommunikációs stratégiákat. Én nem találkoztam még egyetlenegy olyan átfogó, valamilyen tömegtájékoztatási m egoldással, amely az új polgári törvénykönyvet ismertette volna közérthető módon, a legfontosabb problémákra felhívva a lakosok figyelmét, akiknek viszont célszerű lenne tudni azt, hogy a következő ötvenszáz évben milyen körülmények között fognak rendelke zni a vagyonukról, milyen körülmények között fogják rendezni a személyi viszonyaikat, milyen körülmények között teszik meg a végrendeletüket, és sorolhatnám tovább az életünk valamennyi területét. Ezért tartanánk rendkívül fontosnak, hogy a kormány ezt a k ritikánkat elfogadja, ezt a szándékot átgondolja. Van még ideje, bár nem sok, hisz eltelt már fél év, de még egy fél év alatt sok mindent lehet pótolni. Tudom persze, hogy a rezsicsökkentés és a költségvetés újabb problémákat fog okozni, de hát azok is meg fognak majd jelenni valamilyen polgári jogi jogviszonyban, és ebből következően azokat is a helyükön kellene kezelni. Ami a konkrét jogszabályokat illeti: egyben szeretném elmondani nagyon röviden a szocialista frakció véleményét. A gazdasági társasá gok átalakulásáról szóló törvény tekintetében a mi kormányzati ciklusunkban előterjesztett polgári törvénykönyv szabályozási megoldását meghaladtuk, elfogadtuk a szakma véleményét, elfogadtuk a kodifikációs főbizottság véleményét, és ebből következően elfo gadjuk azt is, hogy a gazdasági jog, a társasági jog bekerült a polgári törvénykönyve, és ennek megfelelően az idecsatolt törvényjavaslatot elfogadjuk és megszavazzuk a parlamentben. A többi három jogszabály esetében tartózkodni fogunk, hacsak a részletes vita során nem kerülnek elő olyan érvek, amelyek alapján meg tudjuk változtatni a szavazási magatartásunkat. A tartózkodásunk pedig annak szól, hogy miközben elfogadjuk, hogy ezekben a leíró jogszabályokban
