Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 9 (299. szám) - Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása című törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
106 Gulyás képviselőtársam bekiabálva azt mondta, hogy nincs kényszer. Természetesen kén yszer nincs, ezért senki nem fog hirdetni valószínűleg, ez lesz az esélyegyenlőség. A mosolya és a széttárt keze arra utal, hogy önök ezzel számolnak, és jó helyen kapiskálunk, csak akkor legalább erről beszéljünk. (Dr. Répássy Róbert: És a Barikád Tévé…?) Továbbmenve a 3. cikkre, amely az Országos Bírói Tanács beemelését jelenti, erre is azt mondhatnánk, hogy jó, hogy beemelésre kerül egyrészről, mert ez a Bírói Tanács legitimitását növeli, hogy az alaptörvénybe beleveszik. Egyébként korábban elmondtuk, ho gy ez így lenne helyes, és örülünk neki, hogy bár az Európai Unió hatására, de belekerült. Viszont itt teljesen jó szándékkal felhívnám a figyelmüket egy apró pontatlanságra, lévén, hogy a 3. cikk (6) bekezdése, illetve az utolsó mondata olyan faramuci, ki csit magyartalan megfogalmazással írja le, hogy a Kúria elnöke és az egyéb megválasztott bírók lehetnek tagjai az Országos Bírói Tanácsnak. Hogy miért mondom ezt? Önök elfogadták a 2011. évi CLXI. törvényt - ez a bíróságokról szó l , amely meghatározza, hogy az Országos Bírói Tanács tagjait a bírói küldöttértekezlet által választott saját tagjai közül választott bírák teszik ki. Ha már ezt oda, a 2011. évi CLXI. törvénybe ilyen szépen sikerült belevarázsolni, akkor illene itt az a laptörvényben is pontosan fogalmazni. (20.30) Itt úgy tűnhet, minthogyha egy már meglévő sarkalatos törvényre utalva elég slendriánul fogalmazták volna meg ezt a mondatot, és egyébként az alaptörvény megfogalmazása alapján csak az szerepel, hogy a bírák vá lasztják meg, az nincs benne, hogy a bírók közül választják. Persze, erre lehet azt mondani, hogy a sarkalatos törvényben benne van, de a sarkalatos törvényt később lehet módosítani. Tehát az Országos Bírói Tanács tagjai a jövőben a bírák által választott nem bírák is lehetnek, ha csak az alkotmányt vesszük. Ha a jelenlegi szabályozást szeretnék fenntartani, akkor illő lenne ezt pontosan, igényesen megfogalmazni. Erre egyébként egy módosító javaslatot is benyújtottunk Gyüre képviselőtársammal, ezt majd term észetesen a részletes vitában fogjuk kifejteni, de itt államtitkár úr szavai és visszajelzése arra enged következtetni, hogy ismételten jó irányba tapogatózunk. Mi elvárnánk azt, hogy a jelenlegi szabályoknak megfelelően az alaptörvény is ezt a szabályt rö gzítse, tehát hogy az Országos Bírói Tanács tagjai bírák és a bírák által választott bírák lehetnek. Elhangzott már, hogy a hirtelen beálló fizetési kötelezettség esetében kikerül az alaptörvényből az ominózus passzus, bár az is elhangzott többször is, hog y ez tulajdonképpen egy látszatintézkedés, lévén, hogy az államot terhelő fizetési kötelezettséget ki másnak kellene megfizetni, mint az állampolgároknak, lehet, hogy nem egy azonnali adókivetés által, de higgyék el, és elképzelhetik, hogy amikor a költség vetésben erre fedezetet keresnek, akkor végeredményben bizonyos adók kivetésével vagy egyéb, trükkös, adónak nem tűnő módszerek bevezetésével - akár a tranzakciós illetékre is lehet gondolni, amely esetében önök sokszor elmondták, hogy ez nem kerül áthárít ásra, és tudjuk, hogy ez mégis megtörtént , tehát előbbutóbb az emberek fogják megfizetni ennek a végösszegét. Ez tulajdonképpen egy látszatintézkedés, hogy önök úgy tesznek, mint hogyha az állam nem az itt élő magyar állampolgárok összeadott pénzeiből g azdálkodna. A Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletének viszonyáról is már volt szó, én többször elmondtam, hogy ennek a hatékonysága lesz a megfelelő bizonyíték arra, hogy önök jól jártake el. Számtalanszor megesik manapság is, egyébként az alkotmányügyi bizottság elé is kerültek ilyen jelentések, amikor a PSZÁF és mondjuk, a fogyasztóvédelmi hatóság egymás között pattogtatott ügyeket, mert egy bankot érintő fogyasztói probléma vagy egy bejelentés kapcsán a PSZÁF úgy gondolta, ho gy a fogyasztóvédelemhez tartozik, a fogyasztóvédelem, mivel a bankszektorról volt szó, szintén visszadobta ezt a labdát, és egy ördögi körként, tulajdonképpen szent tehénként a bankok majdhogynem mindent megtehettek. Értem én, hogy az előző MSZPkormányza tok alatt ez talán még kiterjedtebb volt, de azt várnánk el, hogy ha egy ilyen hatóság létrejön, megfelelően és hatékonyan az emberek érdekeit képviseljék, és azokat a hibás banki termékeket, amelyek egyébként a devizahitelek is voltak, szűrjék ki a piacró l, és ne féljenek akár
