Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. június 17 (290. szám) - Egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
100 ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyű lés! Folytatjuk a normál időkeretben felszólalásra jelentkezett képviselői felszólalásokkal. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A korábbiakat kiegészítve le kell szögeznünk: önmagában állatorvosi lova ezen előterjesztésnek és a korábbiaknak is a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos módosítási tervezet összessége. Az még esetleg magyarázható lenne szakmai indokokkal, hogy a készpénzfelvételt nehezítik. N em az, hogy további díjakkal terhelik, hanem az, hogy nehezítik, hiszen ennek egyik szakmai magyarázata lehetne, hogy egy tisztességesebb becsatornázással, egy felügyelhetőbb, átláthatóbb módon, a bankrendszeren belül tartva folyjon a pénzeknek az áramlása ; nyilvánvaló, hogy a feketegazdaság visszaszorításának a szándéka is megjelenik az önök részéről ebben az előterjesztésben, legalábbis retorikai szinten. A probléma az, hogy pontosan ezen jól becsatornázott, jól ellenőrizhető bankrendszeren belül - ez ugy e, egy elképzelés róla, nem az én hipotézisem - a tranzakciós illetéknek nevezett adó egyértelműen és nagyon keményen lecsapódik a lakosságon. A korábbiakban is kiderült, hogy milyen szinten hárítják ezt át, ugye most nemrég 1520 millió forintos bírságot kapott egy újabb intézet, további három ellen folyik vizsgálat. Viszont ezek a bírságösszegek eltörpülnek azon, túlzás nélkül tízmilliárdos gazdasági kár mellett, amit ezek az úgynevezett bankok vagy úgynevezett pénzintézetek előidéznek Magyarországon. Azé rt mondhatom, hogy úgynevezett, mert ezen bankok és pénzintézetek két szempontból sem látják el az alapfeladatukat. Az alapfeladatuk, amire szerződtek, amikor ebbe az országba jöttek, hiszen a takarékszövetkezeti lánc egy részén kívül nincs itt lényegében magyar bank, amikor jöttek, arra szerződtek, hogy hitelezik a magyar gazdaságot, jellemzően azon kis- és középvállalkozói réteget, amely még mindig a munkahelyek majdnem kétharmadát biztosítja. Ennek nem tesznek eleget, ezt nem teszik meg, ehelyett behozta k egy hibás terméket a magyar piacra oly módon, hogy a világ összes svájci frankban kihelyezett hitelállományának több mint 10 százalékát Magyarországon terítették szét. A magyar lakosság a mai napig ezt nyögi, és az önök által szent tehénként kezelt brutt ó hazai össztermék 23 százalékát törlesztjük el jellemzően idegen tulajdonosi hátterű pénzintézetek számára, miközben önök itt pár tized százalékos gazdasági növekedési célokon örömködnek, és teszik elénk eredményként ezeket. Tehát látható az óriási ellen tmondás ezek között. (19.40) De van ám itt még egy nagy probléma a bankrendszerrel, miszerint ezen bankok a tranzakciós illetéket átháríthatták következmény nélkül. Éppen most ott tartunk, hogy azon felügyeleti szervek egyike, amely arra lenne hivatott, ho gy az állampolgárok érdekeit védje, éppen hogy felszólítja a Kúriát és más döntéshozó szerveket, vagy legalábbis arra utaló magatartást folytat, hogy nehogy már a devizahitelkárosultak javára ítélkezzenek tömegesen, hiszen ez milyen piaci pánikot válthatn a ki. Szó szerint ez nem így hangzott el természetesen, de ezt a következtetést lehet nagyon erősen levonni belőle. Tehát a felügyeleti rendszer sem áll a helyzet magaslatán. Az érintett bankrendszerről pedig kimondható, hogy lényegében, ahogy Nyikos Lászl ó képviselőtársam megjegyezte, semmiféle rizikót nem vállal, semmiféle befektetői, vállalkozói kockázatnak nem teszi ki magát, pedig a vállalkozás alapja lenne az, hogy idejön egy piacra az érintett bank, kockáztat, és jó esetben nyereségre tesz szert. Mag a az a kamat, az a kamatfelár, amire szert tesz, szintén részben azért realizálható, mert egyfajta kockázati tőkét is tartalmaz, arra utalva, hogy ha adott esetben nem jön be egy vállalkozás, akkor bukhat a bank vagy pénzintézet, ha pedig bejön, akkor real izálhatja azt a hasznot.
