Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. június 17 (290. szám) - Egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Jakab István): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
96 A lényeg az, hogy erről a két törvényről még nem volt tudomása a miniszterelnökhelyettesnek pénteken, és ugye, a hét végén történt az, hogy idekerült ez a két törvényjavaslat olyan formában, hogy ma, azaz ma reggel, a délelőtti órákban újabb levelet írt a miniszterelnökhelyettes a házelnöknek, amelyben 28ig kérte a rendkívüli ülésszak meghossza bbítását azért, hogy ez a két törvényjavaslat még átmehessen. (19.20) Ugye, van egy technikai kifutási idő, amire ehhez szükség van. Hát ilyen. Így működik együtt. Nem tudom, tudjae a jobb kéz, mit csinál a bal kéz, és ez a kapkodás, ez a tervszerűtlenség minek köszönhető. Ezt én nem tudom eldönteni, csak érzékelem és elmondom. Végül is, ebből a kapkodásból, ebből a kapkodásból, ebből a kapkodásból és ebből a kapkodásból az Országgyűlés lekezelése is érződik. Én saját magamra vonatkoztatva is érzem, hogy o lyan mértékig lekezeli a saját parlamentjét ez a kormány, hogy ilyen helyzetbe hozza. Nincs idő felkészülni, nem kapunk elég információt, ott kérdezgetünk. Egyébként hozzá kell tennem, hogy a két helyettes államtitkár, aki a bizottság ülésén jelen volt, na gyon böcsülettel helytállt és válaszolt a kérdésekre. Tehát ők személy szerint fel voltak készülve ennek a két törvényjavaslatnak a kommentálására, de nem írták le azokat az információkat, azokat a háttérszámításokat, becsléseket, egyéb összegeket, amikről szó kellett volna hogy essék. Hát kérem szépen, egy költségvetés alapvetően miről szól? Bevételek és kiadások. Csak az nem volt összeszámolva, összeadva, hogy most akkor mennyi bevételi többletről van szó, és mennyi kiadási többlet van itt a törvényjavasl atokban. Hát, ezek a számítások, ezek az információk hiányoztak, és olyan kérdéseket kellett végül is szóban tisztázni, amennyire lehetett, a bizottsági ülésen, hogy változnake a költségvetési főösszegek, azok az előirányzatok, amelyek az ez évi bevételek et célozták, hogyan teljesülnek, mekkora bennük a bizonytalanság, mire nyújtanak ezek fedezetet. Mi van az Országvédelmi Alappal, amiben 100 milliárd forint van, továbbá további 100 milliárd forint a rendkívüli kormányzati intézkedések nevű előirányzatban? Ezek, ugye, ha visszaemlékszünk az ez évi költségvetési törvény általános indokolására, ezeknek a pénzeknek, ezeknek az összegeknek a rendeltetése többek között az, hogy ha rendkívüli események történnének, veszélybe kerülnének a költségvetési célok, akko r a tartalék lenne az a forrás, amivel ezeket a célokat végül is el lehet érni. Ezekről sem voltak információk a törvényjavaslat indokolásában. Végül is mi a valós probléma, ez elhangzott. A magyar kormány mindenféleképpen meg akar felelni a brüsszeli elvá rásoknak, hogy néhány tized százalékkal a 3 százalékos célelőirányzat alatt maradjon. Ez érthető. És miután megvannak azok a veszélyforrások, úgymond, amik ezt a célt veszélyeztetik. Ilyen például az infláció, ami persze más szempontból nagyon jó dolog, ho gy csökken, de most éppen a csökkenés az egyik oka annak, hogy kevesebb lesz a bevétele emiatt a költségvetésnek. Vagy a tranzakciós illeték, amiről a sajtóból is tudhatjuk, meg más forrásokból is, hogy lényegesen kevesebb folyik be, mint amennyit a kormán y ebből remélt, ezért aztán most emelni akarja a mértéket. És aztán még lehetne sorolni azokat az előirányzatokat, a pénztárgépek bekötésével kapcsolatos késést, és így tovább. Ezek ismeretében intézkedéseket tesz a kormány. Beruházási alapot hoz létre. Am i önmagában helyeselhető, szakmailag ezzel egyetértek. Annál is inkább, mert olyan előrelépésnek is nevezhető, hogy az egyszeri bevételeket, a rendkívüli bevételeket a rendkívüli kiadásokkal állítja szembe a költségvetés, és megkülönbözteti a folyó kiadáso któl, folyó bevételektől. Ez eddig nem is nagyon volt jellemző a magyar központi költségvetésre. Tehát ez önmagában rendben is van. De ez a lista, ami új mellékletként került a törvényjavaslatba, sokkal több időt, sokkal több elemzést, sokkal több informác iót igényelne, mint amennyit erről kaptunk. Itt föl vannak sorolva azok a beruházások fejezetenként, amelyek megkérdőjelezhetők akkor esetleg, ha gondok lennének a hiánycél elérésével. Itt van például a Kossuth tér rekonstrukciójának kérdése, vagy a Pest M egyei Bíróság rekonstrukciója, a Ludovika Campus épülete, a debreceni labdarúgóstadion, és így tovább, stadionfejlesztések. Ezek mind fontos kérdések, és persze az ember
