Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. június 17 (290. szám) - A diktatúrák által intézményesített gonoszság, valamint a történelem, jövő nemzedékek számára történő objektív bemutatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat záróvitája és zárószavazása - A recski munkatáborban a kommunista diktatúra erőszakszervezetei által elkövetett rémtetteknek a felnövekvő generációk számára történő hiteles bemutatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat záróvitája és zárószavazása - VONA GÁBOR (Jobbik):
80 Megnyitom a záróvitát az ajánlás 1., 2. és 3. pontjaira. Kérdezem kíváne valaki felszólalni. Megadom a szót Vona Gábor képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. VONA GÁBOR (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon örülök, hogy végre a záróvitájához érkeztünk ennek a recski javaslatnak, és engedjék meg, hogy a rendelkezésemre álló öt percben válaszoljak azon kérdésekre, amik az eddigi viták során felmerültek az Országgyűlésben. Az első kérdés, és talán azzal kell kezdenem, hogyan is merült fel ez a javaslat bennünk, bennem. Azt hozzá kell tenni a történelmi hűség kedvéért, hogy a jelenleg tárgyalt három, a közelmúltunk történelmének tisztázásával k apcsolatos javaslat közül ez volt a legelső. Azért volt ez a legelső, mert az önkényuralmi jelképek vitája során egyfajta kettős mércét, egyfajta torz hozzáállást lehetett megtapasztalni abban a kérdésben, hogy amíg a nemzetiszocialista diktatúrák jelképei vel kapcsolatban teljes volt a parlament hozzáállása a kérdéskörhöz, addig azt lehetett látni, hogy a kommunizmus jelképeivel kapcsolatban igenis vannak olyan törekvések, amelyek az akkori rendszer bizonyos jelképeit szeretnék az utcákon, a köztereken újra szabadon viselni, látni. Akkor merült föl az ötlet bennem, bennünk, hogy ezen mindenképpen változtatni kell, tekintettel arra, hogy az idő haladásával egyre kevesebb olyan honfitársunk van velünk, van életben, aki ennek a diktatúrának a szörnyűségeiről be tud számolni a felnövekvő generációk számára, és ezért gondoltuk úgy, hogy ezt a fajta kettős mércét meg kell szüntetni, ezt a fajta elbillenést ki kell egyensúlyozni a társadalmunk tudatában. (18.10) A másik kérdés, amire válaszolni kell, nyilvánvalóan a z, hogy miért Recsk, hiszen számtalan ilyen munkatábort működtetett a kommunista diktatúra, amikor megmutathatta a valódi arcát. Mégis nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a leghírhedtebbé, a leghíresebbé, a legrémisztőbb hellyé a jelenkor számára azért Recsk vá lt. Recskkel kapcsolatban el kell mondanunk azt, hogy az ott raboskodók elmondása szerint őket azzal fogadták, amikor bekerültek ebbe a munkatáborba, hogy veletek nem kell elszámolnunk. Ez volt az egyik mondat, amit először hallhattak a belépéskor, tehát n ekik még számuk sem volt, velük még szám szintjén sem kellett elszámolni. Az előkészítés során, hála istennek, sikerült a Recski Szövetség vezetőivel is találkoznom, személy szerint vitéz Krasznay Béla úrral is, aki a működtetője jelen pillanatban a Recski Szövetségen keresztül az ottani emlékközpontnak. Maximális támogatásukról biztosították ezt a javaslatot, mint ahogy a környékbeli hét önkormányzat, Recsk, Sirok, Parád, Parádsasvár, Mátraballa, Mátraderecske és Bodony község polgármestere is egy közös ny ilatkozatban álltak a javaslat mellé, sőt még a Heves megyei önkormányzat és a Heves Megyei Kormányhivatal vezetője is támogatásáról biztosította a javaslatot. A kezdeti javaslatunk az általános iskolások számára tette volna fontossá, hogy idelátogassanak, de a bizottsági vita során én magam is beláttam, hogy talán szerencsésebb, hogyha az általános iskolások helyett a középiskolások számára adjuk meg ezt a lehetőséget. A lényeg végül is ugyanaz marad, az a lényeg, hogy a most felnövekvő generációk testköze lből valódi, látott, hallott élmény alapján tudjanak megismerkedni ennek az egyre inkább feledésbe merülő történelmi emlékünknek és szörnyű történelmi emlékünknek a valóságával. Szükségessé teszi a javaslatot egyébként a recski emlékközpont jelenlegi nagyo nnagyon rossz állapota is. Én azt gondolom, hogy itt mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a recski emlékközpont nemzetközi szintű látogatásra is alkalmas emlékközponttá váljon, hiszen ha megnézzük a nyugateurópai emberek tudatát, elgondolásait, vél ekedését a kommunizmussal kapcsolatban, akkor azt tapasztaljuk, hogy NyugatEurópában igenis a kommunizmussal kapcsolatban egy nagyonnagyon eltúlzott és történelmietlen felfogás van, egy pozitív felfogás él
