Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. július 5 (296. szám) - Egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló, az Országgyűlés 2013. június 26-ai ülésnapján elfogadott, de ki nem hirdetett törvény záróvitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (független): - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
560 mód osított szabályok alapján, akkor tulajdonképpen elismerik, hogy újra csak személyre szabott jogalkotást végeztek. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Schiffer And rás képviselő úr, független képviselő. Öné a szó háromperces időkeretben. DR. SCHIFFER ANDRÁS (független) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A helyzet az, hogy 2003ban az Alkotmánybíróság a 62/2003as alkotmánybírósági határozattal világos sá tette, hogy az Országgyűlésnek mi a teendője akkor, hogyha a köztársasági elnök - akkor Mádl Ferenc elnök úr - vétót gyakorol, és az akkori álbaloldali többségű Országgyűlés megpróbálja kicselezni az elnöki vétót. Akkor az Alkotmánybíróság világosan meg fogalmazta, hogy az országgyűlési képviselők számára biztosítani kell azt, hogy az államfői észrevételek tartalmát kellő időben megismerjék, nem beszélve arról, hogy azt is biztosítani kell, hogy adott esetben a köztársasági elnök is szabadon kifejthesse a véleményét. Az, amit itt önök csinálnak akár a takarékszövetkezeti törvénnyel, akár más visszaküldött törvényekkel, így például az előttünk fekvő, alaptörvényhez kapcsolódó módosítással is, álláspontom szerint közjogilag érvénytelen, nem biztosítják a leh etőségét annak, hogy érdemben a parlament megfontolja, megtárgyalja a köztársasági elnök érvelését. Éppen ezért, ahogyan más indokok miatt a földtörvény esetében, úgy a visszaküldött törvények esetében is fennáll a veszélye annak, hogy egyszer az Alkotmány bíróság közjogi szempontból ezeket a törvényeket érvénytelennek fogja nyilvánítani. Az a helyzet, hogy ha az Országgyűlés komolyan megfontolná Áder János köztársasági elnök úr javaslatait, akkor most zárószavazás előtti módosító indítványként a szocialista javaslatot fogadnák be, tudniillik a szocialista javaslat tartalmazza azt, hogy egész egyszerűen a csomagból maradjon el az elnökhelyetteshez telepített jogalkotási jogkör. Önök egy szépészeti beavatkozást követtek el zárószavazás előtti módosító címén, ú gy tettek, mintha nem értenék azt az intelmet, amit a köztársasági elnök az átiratában megfogalmazott. Önmagában az, hogy az alaptörvényben már különböző, úgynevezett autonóm közigazgatási szerveknek jogalkotási jogkört biztosítanak, felborítja a lehetőség ét annak, hogy a parlament ellenőrizze a végrehajtó hatalmat. Önök csorbítják akkor például a népszuverenitást, amikor nem elszámoltatható hivatalokhoz telepítenek rendeletalkotási jogkört. Most ezt fokozzák, és bár egy elnökhöz van elvileg telepítve a ren deletalkotási jogkör, éppen a pillanatnyi helyzet úgy áll, hogy ezt másnak is oda kell adni, akkor odaadják másnak. Kíváncsi vagyok a következő lépésre, kíváncsi vagyok arra, hogy egyszer eljöne az idő, amikor mondjuk, a jegybanknál vagy más autonóm közig azgatási szervnél esetleg egy főosztályvezetőt, esetleg a portást bízzák meg azzal, hogy kényszerhelyzetben alkosson rendeletet. Mindez odamutat, hogy egyrészt semmibe veszik a köztársasági elnök szavát, semmibe veszik a közjogi érvényességhez támasztott a lkotmányossági feltételeket, és súlyosan csorbítják a népszuverenitást, amikor olyan személyek kezébe adnak jogalkotási jogkört, akiket a népképviselők nem képesek elszámoltatni. Köszönöm szépen. (Vágó Gábor tapsol.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képvise lő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik GaudiNagy Tamás képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Öné a szó. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) :
